A skandinávok átvették az irányítást a Netflix felett: A svéd kapcsolat a top 10-ben

Úgy tűnik, a skandinávok lesznek a Netflix új egyeduralkodói mostanában. A svéd kapcsolat című film nemrég debütált a streaming-szolgáltatón, és stabilan tartja az 5. helyet a Netflix top 10-es listáján. 

A svéd kapcsolat a skandinávok új nagy dobása 

A skandinávok eddig is erős mezőnyt képviseltek a filmszakmában, gondoljunk csak olyan nagyformátumú rendezőkre, mint Anders Thomas Jenssen, Lars von Trier vagy Thomas Vinterberg, de a jeges észak szülötte, Mads Mikkelsen színész is bebetonozta magát az iparba, és nem feledkezhetünk meg a híres Skarsgard családról sem, akik közül most a legidősebb, Stellan Skarsgard mérkőzik meg az Oscar-díjért az Érzelmi érték című filmben nyújtott alakításával. A skandinávok a hosszantartó sötétség és az állandósult hideg hatására rendkívüli képességet fejlesztettek ki a komplex, sokszor problémás karaktereket felvonultató krimik megalkotására, különösen az irodalomban, de a filmek világába is sikeresen átmentették sajátos látásmódjukat. Ennek egyik kiemelkedő alakja Jo Nesbo skandináv krimiíró, akinek legendás nyomozója, Harry Hole is a Netflixen kap sorozatot márciusban. A svéd kapcsolat című film is magán hordozza ezeket a sötét jegyeket, de a történet egy olyan kontrasztot állít elénk, ami egyszerre felemelő és fájdalmas. 

A svéd kapcsolat: egy névtelen hős története

Főhősünk Gösta Engzell (Henrik Dorsin) a svéd külügyminisztérium háttérbe szorult bürokratája, aki csendes, névtelenségbe burkolózó hőssé válik a második világháború legsötétebb óráiban. Engzell kidolgoz egy titkos tervet, és jogi kiskapuk segítségével az európai zsidóság ezreinek életét menti meg. 1942-ben kezdődik a történet, Svédország ekkor háború szempontjából semleges terület, azonban tartva a németektől, a svéd kormány kénytelen kapitulálni és a sajtót is cenzúrázni. A hírek ennek ellenére szájról szájra terjednek a náci haláltáborókról, így jut el az információ Engzellhez is a minisztérium folyosóin elkapott beszélgetésfoszlányokon keresztül. Engzell kidolgozza a tervet, amivel többek között norvég zsidókat menekít Svédországba. Bármennyire is próbálja titokban tartani a tevékenységét, több alkalommal is szembekerül minisztériumi kollégáival és feletteseivel, akik már őt magát is deportálással fenyegetik. A Thérèse Ahlbeck és Marcus Olsson rendezte film pozitív végkifejletű, már ha egy holokauszt témájú alkotásról lehet ilyen megállapítást tenni, de mindenképpen fontos darabja a háborús filmek kánonjának, amik azokról a névtelen hősökről szólnak, akik nem a frontvonalon hajtottak végre nagy tetteket.