Nélküle nem lenne modern film — A magyar stúdiófőnök alig 25 dollárból váltotta meg a világot

Egy szuper ötletet tett zseniálissá, egy művészeti csírát virágoztatott fel az egész Földön. Adolf Zukor nélkül nem lehetne Keresztapa, Indiana Jones, Gladiátor, Top Gun, sok egyéb mestermunka mellett.

25 dollárral indult világnak Adolf Zukor

Cukor Adolf a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ricsében született 1873. január 7-én egy magyar zsidó családban. A szülei korán meghaltak, ezért a nagybátyjához kellett költöznie testvéreivel. Alig végzett el négy osztályt, be is állt szárazáru üzletbe dolgozni. Reménytelennek tűnt sorsa közepette a 16 éves Adolf fogta magát, és kiment Amerikába szerencsét próbálni egy jó nagy zsák semmivel.

New Yorkban megannyi magyar bevándorló társához hasonlóan igen kevéssel kezdett, nulla nyelvtudással. Itt vette fel az Adolf Zuckery nevet. Dolgozott kárpitos gyakornokként és barátja szőrmeüzletében, míg végül elegendő pénzt tudott összegyűjteni, hogy saját szőrmeüzletét megnyithassa. Lassú, kemény munka árán egy jómódú üzletember lett belőle és New York legelőkelőbb zsidó-negyedében vett magának lakást.

Aztán meglátta a mozgókép csodáját

A mozgókép puszta ténye is csodaszámba ment a 19. század alkonyán. Ezzel a csodával Adolf 1893-ban találkozott először. Mivel ekkorra már megszedte magát, ideje volt befektetnie a pénzét valamibe és ő már ekkor látta a filmezésben lévő virágzó potenciált. Az első lépés amit megtett, hogy háromperces, érmedobós mozialkotásokat, úgynevezett penny arcade-et gyártó céget támogatott és ennek terjesztésére alakított ki külön hálózatot. Nem ő volt az egyetlen, de ő volt a legsikeresebb: megszerezte a Les Amours de la reine Élisabeth című film forgalmazási jogát, amelynek köszönhetően 1912-ben kinőtt versenytársai közül.

A cél innentől a növekedés volt, elérésben és a vászon méretében egyaránt. 1913-ban némi pénzügyi támogatással elkészítette a filmtörténelem első nagyjátékfilmjét, a The Prisoner of Zanda-t. Ezt abban a manhattani átalakított fegyverraktárban forgattak le, amelyet ma is filmstudióként használnak. Ezeknek technikai alapjai és módszertana mind hozzá vezethetőek vissza. Adolf Zukor vállalkozása először Famous Players Film Company néven futott, majd lett belőle Paramount Publix, végül az, amiről ma már az egész világ megismeri: Paramount Pictures.

Zukor Adolf büszke magyar volt

Zukor Adolf többször is járt Magyarországon, büszke magyar lévén. Egy régi felvételen azt is láthatjuk, ahogy feleségével és kollégájával, Ben Blumenthallal Budapesten járnak, színpadi és filmtémákra vadászva.

Nem csak a fővárosban járt, hanem a szülőfaluját, Ricsét is meglátogatta. A település friss házasainak jelképes huszonöt dollárt ajándékozott, amennyivel neki is sikerült elindítania sikerekkel teli életét. Magyarságtudatát erősíti egy idézet a szintén magyar Robert Capa fotóstól, mely az irodájának falán állt:

1946-ban életművéért Oscar-díjat kapott és csillagot a Hollywoodi Hírességek Sétányán. Adolf Zukor igazán hosszú és eredményes életet élt, 1935-ös visszavonulása után szépen lassan egyre kevesebb szerepet vállalt a filmvilágban, míg végül 1976. június 10-én került lelke a csillagok közé. A magyarok büszkeségének hagyatéka és filmvilágra való hatása felbecsülhetetlen.