Emlékszel még az első magyar akciófilmre? Ijesztő, mekkorát bukott az Európa Expressz

A rendszerváltást követően a magyar közhangulatot átjárta egyfajta Amerika-mánia, ami nemcsak a hétköznapi emberek vágyakozásában, de idővel még a filmgyártásban is megmutatkozott. A látványorgiát, robbantásokat, helikoptercsatákat és puskaporos hangulatot ígérő, Bruce Willis, Arnold Schwarzenegger vagy a lecserélt Sylvester Stallone-féle akciófilmeket láttán, talán jogosan merült fel a honi alkotókban a kérdés: Ilyen miért nem készült még itthon? Noha ez nem teljesen igaz, hiszen próbálkozások már voltak itthon a vasfüggöny felszámolása előtt is a műfaj honosítására, gondoljunk csak Kern András-Bujtor István-filmekre, de vérbeli akciózásnak nem igazán lehet ezeket nevezni. Ezt, az évtizedek óta fennálló igényt igyekezett kielégíteni a Stohl András, Dobó Kata és Kamarás Iván főszereplő hármasával 1999-ben bemutatott, ám már az első kanyarban katasztrofálisan kisikló Európa Expressz.

Dobó Kata és a rosszfiúk Bécs felé tartanak

Ex-szovjet gengszterek magyar vonaton nyugatra tartanak. Mintha csak valami szakállas vicc felütését hallanánk, de igazából ez az Európa Expressz zanzásított cselekménye. A Rátóti Zoltán és Kaszás Géza, az ukrán rosszfiúk, miután elvégezték piszkos kis ügyeiket hazánkban, Bécs felé keresnek egérutat maguknak, ám a Dobó Kata vezette rendőrbrigád beleáll ebbe a macska-egér játékba, és életüket nem féltve mindent megtesznek azért, hogy Zavarov és társai ne jussanak ki az országból. Az indulatok persze azonnal elszabadulnak, a vonat kész csatatérré változik, de a mellékszálak is igyekeznek a cselekményt forrón tartani, hogy a végén minden összeérjen, és maximum egy óvodáskorú gyereket megtéveszteni képes csellel győzzenek a kék ruhás igazságosztók.

Másolás és beillesztés

Az Európa Expressz ugyan megkapta a receptet a tökéletes akciófilmhez, de olyan, mintha útközben azt elhagyta volna, és csak emlékezetből próbálta volna felidézni magában, mi is állt rajta, hogy aztán egy sablonoktól hemzsegő, vizuális szempontból sokszor kínosan komikus és gyenge színészi alakításokkal megfűszerezett végeredményt süssön ki. Műanyag, lélektelen és olcsó hamisítványa lett csak az eredeti, tengerentúlról érkező alapanyagnak. A sztori ponyvaszagú, lyukaktól tátong és kiszámítható, a karakterek, az oldalra fordított pisztolyukkal együtt olyan egyszerűek mint egy pofon, a csonkított képarány, a bivalyerős magyar akcentussal beszélt orosz dialógusok vagy a feliratot eltakaró felirat pedig csak hab a tortán.

Végszó

Habár a kritika és a közönség által egyaránt lenézett Európa Expresszt tényleg nem lehet jó filmnek nevezni, de a szériánk előző alanyaival ellentétben, igazán gyűlölni sem lehet. Amellett, hogy megvan a maga egy-kettő (de annál nem több) megsüvegelendő momentuma, mint például, mikor az új Nagy Ő, Stohl András ráveti magát a mozgó vonatra a helikopterből, olyan hazai akciómoziknak taposta ki az utat mint az Argo-filmek, A Viszkis, Az unoka vagy a Till Attila által rendezett Tiszta szívvel. Noha néhányan azt az elvet vallják a témával kapcsolatban, hogy „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azonban egy átütően jó magyar akciófilmre még mindig szomjazik az itthoni mozikedvelő közeg többsége.