A matekzseni Ben Afflecknek megint fegyvert kell ragadnia. Bár sokat kellett várni rá, A könyvelő 2. remekül szőtte tovább az első rész karaktereinek sztoriját, ráadásul majd minden téren rátett egy lapáttal az előző felvonásra.
Mintha csak tegnap lett volna, pedig már 9 éve volt, hogy 2016-ban Ben Affleck egy terminátor-üzemmódba kapcsoló Forrest Gumppá változott A könyvelő első fejezetében. Gavin O’Connor akciófilmje remekül lavírozott a különféle műfaji elemek között, emellett pedig igazi sztárparádét tudott felvonultatni. Az autista bérgyilkos sztorijának folytatására évek óta vártak a rajongók, és senki sem gondolta, hogy a várakozás majdnem egy évtized után ér véget. A könyvelő 2. végül idén áprilisban került a mozikba, kritikánkból pedig kiderül, megéri-e rászánni két órát és egy mozijegy árát.
Amikor egy titkos ügynököt különös körülmények közepette váratlanul megölnek, miután egy elveszett család nyomába ered, a tanítványa megpróbálja kiugrasztani odújából a másodállásban bérgyilkosként dolgozó könyvelőt. A Ben Affleck által játszott Chris Wolffot azonban most épp jobban érdekli a társkereső applikációk meghekkelése vagy tojássütés a lakókocsijában, de mindenki szerencséjére mégis sikerül rávenni őt a Cynthia Addai-Robinsonnak (Gyűrűk Ura-sorozat) az ügy felgöngyölítésére. A munkába menet közben becsatlakozik a másik Wolff-fivér, a Daredevil: Újjászületésben is feltűnő Jon Bernthal által megtestesített Braxton is, aki üde színfoltja a produkciónak. A hármas minél mélyebbre úszik a sötét titkok tengerében, annál nagyobb figyelem hárul rájuk olyan figuráktól, akik bármit képesek megtenni azért, hogy ne derüljön fény az igazságra.
Bár van, akinek ez nem újdonság, de Ben Affleck tud ám vicces is lenni. A könyvelő második részében pedig a poénkodásra sokkal több ideje jut az első fejezethez képest. Karaktere komorságát levetkőzve sokkal több teret kapott a szkriptíróktól, hogy a hamarosan Budapestre látogató Jennifer Lopez exférje minél többször keveredjen komikus helyzetekbe. Ebben pedig tettestársa Jon Bernthal is, a két macsó duója egy olyan páros, akikről két másodperc alatt kiderül, hogy megvan közöttük a kellő kémia. Amellett, hogy mindkettő nehézfiúnak már a kisujja is halálos fegyvernek számít, könnyen azonosulható karakterek, akik olyan átlagos problémákkal küzdenek, mint az online ismerkedés vagy egy egyszerű telefonbeszélgetés lebonyolítása.
Bár tényleg ütnek a poénok, és jókat mulatunk azon, hogy a két fivér hogyan szívja egymás vérét (főleg Bernthal Affleckét) a mozi egyik nagy gyengesége, hogy az első epizódhoz képest is sokkal kevésbe tud kiigazodni, hova is akar tartozni. Az egyik pillanatban egy road movie-ba oltott haverfilm, a másikban pedig már egy kaszabolós, tömegsír áldozatait premier plánban villantó vérfürdő. Az akciókra persze nem lehet semmi panaszunk, hiszen értő kezekbe került projekt, minden puskadurranás és ütésváltás a helyén van, és az adrenalindús szekvenciák mennyisége miatt sem érheti szó a ház elejét. A sztori viszont túlságosan is komolyan akarja venni magát, legalábbis az előző epizódhoz képest mindenképp, és hiába lett elnyújtva két órára a játékidő, mégis csak a végére érjük utol az iskolabuszon száguldó cselekményt.
A bevezetésben feltett kérdésre válaszolva: igen, megéri két órát szánni A könyvelő 2-re. Ugyan a film nagy eséllyel nem fog „a folytatás jobban sikerült, mint az eső rész” nevű táborba tartozni, de azonos szinten van a nagy testvérrel. Az előző fejezethez képest kicsit kevésbé veszi magát komolyan, és ez jól is áll neki, a sztorin viszont eggyel-kettővel többet csavartak, mint kellett volna. Az olyan karakterek, mint Braxton vagy Chris gyerekekből álló hekkergárdája több teret kaptak, ezzel pedig a Brad Pitt exére nyomuló Ben Affleck válláról levettek némi terhet, az ezzel megmaradt energiáit pedig hasznosan tudja kamatoztatni a moziban, remekül tud együttműködni partnereivel. A könyvelő folytatása megmutatta, nem muszáj lezülleszteni az akciófilmek színvonalát ahhoz, hogy sikeres tudjon lenni a produkció, és ha a második fejezet is úgy muzsikál a kasszáknál, mint az elődje, nem kizárt, hogy a jövőben trilógiává fejlődik a franchise. Remélhetőleg arra viszont már nem kell megint ennyi időt várni.