Elbúcsúzhatunk Szepesi Györgytől

Jó hír a legnagyobb magyar sportriporter, Szepesi György rajongói számára, hogy augusztus 15-én, szerdán 11 órakor a Farkasréti temetőben – a szűk, családi körben megtartott gyászszertartást kö­vetően – mindenki végső bú­csút vehet tőle. Az Arany­csapat 12. játékosa július 25-én, hosszú betegeskedés után hunyt el 96 esztendősen.

Szepesi György közvetítésein generációk nőttek fel. A magyar sportszeretőkre a legnagyobb hatást egyértelműen az 1953. no­vember 25-i Ang­lia–Magyarország (3:6) focimeccs lehengerlő erejű, mélyen átélt közvetítésével gyakorolta. Em­berek tízezrei ültek a rádió elé, hogy hallgassák, és ezáltal szinte megelevenedjen előttük a viadal.

1945-ben lett a Magyar Rádió munkatársa, augusztus 20-án közvetített először válogatott meccset, a ma­gyar–osztrákot (5:2), ahol Puskás Ferenc bemutatkozott címeres mezben, és első válogatott gólját lőtte.
1979 és 1986 között az MLSZ elnökeként tevékenykedett, döntő szerepe volt abban 1981-ben, hogy Puskás 25 éves emigráció után először hazatért. 

Nem csak itthon, nemzetközileg is nagyra tartották a futball iránti kivételes elhivatottságát: 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságának tagjának vá­lasztották. Az olimpiákról 1948-tól 2012-ig, a foci-vb-ről 1954-től 2010-ig közvetített. Pályafutása során FIFA Érdemrenddel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Ér­demrendjével (1995), Pulitzer-emlékdíjjal (2002) és MLSZ életműdíjjal (2016) ismerték el munkásságát.