„Mondják, a címet megvédeni mindig nehezebb, mint megszerezni. Tapasztaltabb és idősebb vagyok, a fiatalos lendületem és a kiszámíthatatlanságom már nem lesz meg, de megpróbálom őket meglepni. Ez is a verseny lényege: túljárni a másik eszén” – nyilatkozta Brazíliába utazása előtt Szilágyi Áron. Amit elképzelt, bejött neki. Egyébként is a tökéletesség jellemzi.
– Úgy vágott neki az olimpiának, hogy most ő a Fradi. Hogy mindenki őt akarja majd legyőzni. Tudatosan nézett szembe ezzel a teherrel – árulta el a Borsnak dr. Kárpáti Róbert sportpszichológus, aki Áron mentális felkészítésében segédkezett.
Áron fogékony a munkára, hiszen maga is pszichológusnak tanul, ráadásul a szakember jól ismeri a pástok világát, ő is mindmáig vív, párbajtőrben orvosvilágbajnokságot nyert. Alaposan feltérképezték az ellenfeleket, kielemezték a testbeszédüket, és ebből következtetéseket vontak le a riválisok személyiségére. Ilyen mélységű, tudományos munkát a kiutazó 160 magyar sportoló egyike sem végzett, az szinte biztos.
– Áron rendkívül összeszedett, jó gondolkodású, remek személyiségű, precíz ember. Minden döntését hosszas mérlegelés előzi meg – jellemezte őt Kárpáti, amivel arra is utalt, hogy a múlt szeptemberi, váratlan edzőcseréje is bevált. – Őt soha nem fogjuk látni kijönni egy lottózóból – tette hozzá Kárpáti.
Áron otthonról hozza a racionalizmust. Mindent patikamérlegre tesz, ami szintén nem véletlen: anyukája gyógyszerész, apukája pedig adószakértő. – Az imént beszéltem vele, mondtam neki, ezek után Tokióban is nyernie kell. Erre ő azt felelte, nem úgy van az, oda még előbb ki kell jutni... Ő ilyen.
Párja, Szántó Beáta Rióban izgulta végig a küzdelmét, szülei otthon, a lakásukban (anyukája nem bírja a túlzott feszültséget, ezért nem is szokta nézni a versenyeit), úgy tudjuk, testvérei, a 23 éves Fruzsina és a 27 éves Dániel a Vasas Pasaréti éttermében szurkolták ki az újabb aranyérmét. Ahogy Áron, a családja sem szereti a túlzott nyilvánosságot, noha Áron remekül kommunikál. Olyannyira, hogy Kárpáti szerint ebből fog pályafutása befejezése után megélni.
– Én nagyon komoly sportdiplomáciai karriert tudok elképzelni neki. Intelligens, felkészült, nyelveket beszél. Akár a NOB-elnöki tisztségig is eljuthat – mondta.
Darnyi Tamás, úszó (200 és 400 vegyes): 1988, 1992
Egerszegi Krisztina, úszó (200 hát): 1988, 1992, 1996
Elek Ilona, vívó (tőr): 1936, 1948
Fuchs Jenő, vívó (kard): 1908, 1912
Kárpáti Rudolf, vívó (kard): 1956, 1960
Keleti Ágnes, tornász (műszabadgyakorlat): 1952, 1956
Kozma István, birkózó (kötöttfogás): 1964, 1968
Magyar Zoltán, tornász (lólengés): 1976, 1980
Nagy Tímea, vívó (párbajtőr): 2000, 2004
Papp László, ökölvívó (nagyváltósúly): 1952, 1956
Takács Károly, sportlövő (gyorstüzelő pisztoly): 1948, 1952
– Londonban egy sikerre éhes 22 éves, most pedig egy végleg beérett klasszis. Mentálisan, állóképesség dolgában csúcson volt, a nyomába sem érhettek a kihívói – mondta Somlai Béla, aki hét éven keresztül, tavaly őszig irányította a felkészülését.
– Álomszerű volt Szilágyi Áron aranyérme – mondta lapunknak Kulcsár Győző, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, valamint a riói aranyérmes Szász Emese edzője –, hiszen már hazafele utaztunk a repülőgépen, amikor vívott. Lefeküdtem aludni, és amikor felébredtem, úgy fogadtak: megvan az újabb magyar vívóaranyérem.
„A döntő után azt nyilatkoztam: áldott vagyok, hogy ez az élmény és érzés másodszor is megadatott nekem. Ám legfőképpen azért vagyok áldott, mert egy pillanatig sem voltam, vagyok egyedül, fantasztikus emberek vesznek körül és segítenek a mindennapokban, hogy újra és újra elérhessem és megvalósíthassam álmaimat!” – így kezdődik az a hosszas Facebook-bejegyzés, amiben Szilágyi családjától kezdve mindenkinek köszönetet mond.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.