Szepesi Nikolett könyve előtt sem volt botrányoktól mentes a magyar úszás, az elmúlt húsz év alatt kisebb-nagyobb ügyek rengették meg a sportágat, a hamisítástól a sikkasztáson át a pedofilbotrányig.
Az országos és nemzetközi vonatkozásokkal is terhelt esetek után mindig nagy volt a fogadkozás, hogy attól kezdve minden másképp lesz, ám az alábbi felsorolás bizonyítja, a rendcsinálás kevés eredménnyel járt az úszóknál.
1992
Zemplényi Györgyről, az úszók nagylelkű támogatójáról közvetlenül a barcelonai olimpia után kiderült, szélhámos, a szövetségre több tízmilliós kifizetetlen számlák maradtak távozása után.
1996
A szövetség több úszót egy meg nem tartott verseny hamis eredményeivel juttatott ki az olimpiára. A „versenyen” tizenegy ifjúsági úszó elérte – papíron – az olimpiai szintidőt, és kiutazhatott Atlantába.
1998
A Széchy Tamás és Hauer Péter vezetésével Ausztráliában edzőtáborozó magyar férfiúszócsapat nem tudott elszámolni a költségekkel. S mivel peres úton sem volt esély a pénz visszaszerzésére, lezárták az ügyet.
2003
A Spartacus egyik utánpótlásedzőjét egy szülő feljelentése nyomán pedofíliával vádolták. Hosszas vizsgálat után az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
2010
Szepesi Nikolett rövid kihagyás után folytatta pályafutását, ám erről a szövetség elfelejtette értesíteni a nemzetközi szövetséget, azaz a FINA-t, így elkerülte a doppingellenőrzést, ami miatt eltiltották.
2013
Szepesi Nikolett könyve, amelyben molesztálásról, a versenyzőkkel szemben elkövetett tettlegességről – is – ír.
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy az úszás – a kajak-kenu mellett – napjaink legsikeresebb magyar sportága. Eb-, vb- és olimpiai érmek sora, és sikeres versenyrendezések vannak a mérleg másik serpenyőjében. De botrányok nélkül nem megy?
