Pénteken Dnyepropetrovszkban négy bomba robbant, a hatóságok szerint terroristák támadtak. Ám sokaknak már előtte is elment a kedvük az ukrán Eb-meccsektől.
Már akkor sokan kételyüket fogalmazták meg, amikor a lengyel–ukrán kettősnek ítélték a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot, mondván: a kelet-európai ország alkalmatlan a rendezésre. Tény: hat héttel a kezdő sípszó előtt a stadionok még nem állnak készen a rajtra, de – bizonyos értelemben – ez a legkisebb gond.
Kijev már a pénteki robbantások előtt kivívta Európa haragját, a koncepciós perben elítélt Julija Timosenko volt kormányfőt ugyanis embertelen körülmények között tartják fogva, a börtönben összevissza verték.
Nem egy politikus jelezte, távollétével tüntet majd. A nálunk is jól ismert Viviane Reding, az EU luxemburgi igazságügyi biztosa lemondta látogatását, Michel Platini UEFA-elnöknek levelet is küldött, amelyben kijelentette: aggódik, mert Ukrajnában lábbal tiporják az emberi jogokat.
Joachim Gauck német államfő a közelmúltban lemondott egy kijevi utat, azt egyelőre nyitva hagyta, hogy az Eb-t is kihagyja-e. Kancellárja, Angela Merkel sem döntött még, pedig ő nagy futballszurkoló.
Az európai politikusok egy része azon az állásponton van, hogy egy általános bojkott (azaz a csapatok visszavonása a kontinenstornáról) ártalmas lenne, inkább azt javasolják, hogy egyikük se mutatkozzon Viktor Janukovics ukrán államfő társaságában. Renate Künast, a német zöldek frakcióvezetője azt tanácsolja az Eb-ről közvetítő tévéknek, hogy a meccseken ne csak a futballról, hanem az emberi jogok ukrajnai semmibevételéről is beszéljenek, s felszólítja az UEFA és a FIFA vezetőit, hogy az Eb kapcsán gyakoroljanak nyomást Janukovics rezsimjére.
