Megszűnnek a sportpályák
A sport támogatása nem csupaszítható le pusztán az élsport támogatására, hiszen az élsport a tömegsporton alapszik. Ahhoz, hogy a lakosság nagy része sportoljon, klubokra és sportlétesítményekre van szükség. Ezek terén rosszul állunk, az egyesületek többsége a tagdíjakból tengődik, amit a szülők fizetnek be, a létesítményhelyzet pedig katasztrofális, csak Budapesten a rendszerváltás óta közel 100 sportpálya szűnt meg.
12 év alatt újjászületett a brit sport
A britek a 96-os olimpián egy aranyat nyertek. Akkor átalakították a sport rendszerét. Pénzt öltek a sportba, és kijelölték azokat a sportágakat, ahol sikereket érhetnek el. A londoni olimpia évében már évi 160 millió font (közel 60 milliárd forint) lesz az állami támogatás, azok a sportágak, amelyek jók a szigetországban – evezés, vitorlázás, atlétika – kiemelt támogatást kaptak, plusz ráfeküdtek a pályakerékpározásra. Felépítették a világ legjobb pályáját, és szakemberek (edzők, pszichológusok, orvosok) tucatjait igazolták le, az eredmény: 7 brit arany csak ebben a sportágban, 19 összesen.
Egytized pszichológus sportáganként
Magyarországot 20 sportágban 170 versenyző képviselte. Velük tartott 11 sportorvos, 2-2 pszichológus és terapeuta, 12 gyúró. Minden sportágra fél-fél orvos és gyúró, és egytized pszichológus és terapeuta jutott. Összehasonlításul egy adat: a brit küldöttséggel 40 sportpszichológus tartott Pekingbe.
Edzők helyett elnökök
A pekingi magyar küldöttségben a 170 sportolóra 110 kísérő jutott, és ez még korántsem a teljes kiutazó létszám. Ennek ellenére jó néhány edző nem kapott helyet a csapatban, például a hosszútávúszó Gercsák Csaba egy hétig a trénere nélkül készült Pekingben, de sok más sportágban is előfordultak hasonló esetek. Ugyanakkor olyan sportági elnökök is – röplabda, lovaglás, stb. – tagjai voltak a küldöttségnek, amelyekben egyetlen olimpikon sem képviselte hazánkat.
T. R.-Sz. T.