A migrációs paktumot is elfogadná a Tisza, ha kormányra kerülne

Választás tétje az is, hogy életbe lép-e Magyarországon a migrációs paktum. Erről Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt ma reggel a Mokkában. A főtanácsadó azt is kifejtette, hogy a migrációs paktum mit jelentene Magyarország számára nézve, ugyanis az egy eléggé bonyolult jogszabály, amely különféle előírásokat tartalmaz. 

A migrációs paktum részletei

A javaslat lényege, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint ha valamelyik tagállamot – például Spanyolországot, Görögországot vagy Olaszországot – nagyobb illegális migrációs hullám éri el, akkor Brüsszel kvótarendszer alapján osztaná szét az érkezőket a többi tagország között. Mivel Magyarországon jelenleg alacsony az illegális bevándorlók száma, ez a mechanizmus hazánkat is közvetlenül érintené, vagyis ide is kötelezően kerülhetnének át emberek a kvóták alapján.

Ráadásul Magyarországnak már létre kellett volna hozni egy 30 ezer fő befogadására alkalmas bevándorlókat ellátó tábort. Erre, hogy ez mit jelentene, arra a Debrecenben vagy a Bicskén élők visszaemlékezhetnek, hogy 2015-ben mi volt, mikor nyílt táborban laktak, milyen lázadások, meg közbiztonsági helyzet romlásával járt az együtt. 

Amennyiben megkapják a menekültstátuszt, szabadon letelepedhetnek és ott élhetnek, ahol szeretnének. Ha viszont nem jogosultak rá, akkor a visszaszállításuk az adott tagállam feladata lenne, csakhogy sok esetben nem tisztázott pontosan, honnan érkeztek, így a visszaküldésük rendkívül nehézzé és kaotikussá válhatna.

Normál esetben a kvótás elhelyezést ki lehetne váltani pénzügyi hozzájárulással, vagyis minden Magyarországra kijelölt illegális bevándorló után fizetni lehetne a befogadás helyett. Válsághelyzetben azonban – amelynek megállapításáról szintén Brüsszel döntene – ez a lehetőség megszűnne, és ilyen esetben kötelezővé válna az érintettek befogadása.

– magyarázta Bakondi György, majd hozzátette, hogy ezt a körülményt, a jogi határzár teszi ezt lehetővé. Ami végtelen ellenállást váltott ki már 2015 óta Brüsszelben, mert azt szeretnék, hogy aki a kerítéshez jön, és azt mondja, hogy ő menekültstátuszt akar, azt engedjük be.

Ez a helyzet rendkívül hátrányos közbiztonsági szempontból, terrorcselekményekkel fenyeget, erre is példák vannak. Konkrétan Magyarországon haladtak át azok a terroristák, akik Párizsban azt a szörnyű, sok száznál több halottal járó terrorcselekmény-sorozatot elkövették. Ugyanaz a helyzet alakulna ki, mint európai nagyvárosokban, nem kell itt elméleti megközelítés, ki kell utazni, meg kell nézni, mi van Amszterdamban, Brüsszelben, vagy éppen Berlinben.

Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa számos országában egyre inkább a magyar példát tekintik irányadónak, most próbálnak megoldásokat keresni a túlzott létszámba érkező illegális bevándorlók távoltartására. Ausztria korlátozza például a családegyesítést, van, ahol a szociális ellátórendszerbe juttatásokat korlátoztak, erősítenék a kitoloncolásokat, de nagyon sok európai nagyvárosban ez egy olyan folyamat már, amelyik egy visszafordíthatatlan folyamatot indított el. 

Tehát ez a körülmény ez egy fenyegető és csak nyomatékossá teszi ezt a veszélyt az, hogy mi a prognózisa az illegális migrációnak. Ugye láthatóan Afrikában óriási problémák vannak, Szudántól kezdve Líbián keresztül nagyon sok helyen. Görögországba nagy létszámban érkeznek, tengeri úton, közvetlenül Afrikából, Tobrukból Gavrosz szigetére és Kréta szigetére. És hát az iráni háború pedig potenciális veszélyt jelent migrációs szempontból. Ezt egyébként nem feltétlenül csak a magyar kormány álláspontja, ugyanezt mondja az ENSZ, vagy ugyanezt mondja a Frontex, az Európai Határ és Partvédelmi Ügynökség. 

– zárta gondolatait Bakondi György.