A vg.hu írja, hogy a hagyományos svéd snüssz továbbfejlesztett változata a modern, dohánymentes nikotinpárna. Egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) először engedélyezte egy nikotinpárna-termékcsalád forgalmazását az USA piacán (FDA Authorizes Marketing of 20 ZYN Nicotine Pouch Products after Extensive Scientific Review | FDA), újabb mérföldkőhöz ért a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés.

Az FDA Dohánytermékek Tudományos Tanácsadó Bizottsága (TPSAC) előtt immár az a tétje a tudományos bizonyítékok vizsgálatának, hogy módosított kockázatú dohánytermékként (MRTP) ismerjék el a nikotinpárnákat. A minősítés megadása FDA-vizsgálat alatt áll, az amerikai szervezet január utolsó hetében egyeztetett a gyártóval.
Az esetleges minősítés befolyással lehet az európai piacokra is, igaz, Magyarországon a nikotinpárnák összetételét és forgalmazását már ma is szigorúan szabályozzák.
Jelzésértékű, hogy az FDA tudományos irodájának igazgatója értékelése szerint megalapozott az állítás, amely szerint a hagyományos cigarettáról nikotinpárnára váltás több előnnyel mint kockázattal jár a cigarettáról való teljes váltás esetén. Fontos részlet a hivatal észrevételei közül, hogy a fiatalok körében a nikotinpárnák használata jelenleg alacsony, és a vizsgált csökkentett kockázati állítás nem növelte a használati szándékot a fiatal felnőttek körében.
A nikotinpárna olyan, füstmentes, nikotinsót igen, de dohányt nem tartalmazó nikotintartalmú termék, amelyet a használó a felső ajak és az íny közé helyez. Így a nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel, és jut a véráramba, anélkül, hogy – füstmentessége révén – a hagyományos cigarettára jellemző, égésből származó káros anyagok keletkeznének, mint például kátrány vagy szén-monoxid. Ez a különbség egészségügyi szempontból élesen elválasztja a nikotinpárnákat a hagyományos éghető dohánytermékektől.
Az FDA rendelkezésére bocsátott adatok szerint a nikotinpárna kisebb károsanyag-kitettséget jelent a felnőtt dohányosok számára, mint a cigaretta, és elősegítheti a cigarettáról való teljes átváltást. A forgalmazási engedély után az MRTP-minősítés hivatalosan is elismerheti a cigarettához képest kedvezőbb kockázati profilt, egyúttal engedélyezné ennek kommunikálását a felnőtt fogyasztók felé.
Iparági tapasztalatok szerint a nikotinpárnára váltó dohányosok többsége érdemben csökkentette napi cigarettafogyasztását, további jelentős részük pedig teljesen felhagyott a cigarettázással. Lényeges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jövőbeli eredményeket szabályozási, adózási, piaci, jogi és geopolitikai kockázatok egyaránt befolyásolhatják. Mindenesetre az FDA a nikotinpárnák közegészségügyre gyakorolt előmozdító hatását már a 2025. januári döntésével kifejezte.
A nikotinpárna a svéd snüssz továbbfejlesztett változatának tekinthető. A hagyományos skandináv megoldás – pasztőrözött, szájon át alkalmazott, égés nélkül – volt az első olyan orális dohánytermék, amely 2019-ben MRTP-minősítést kapott az FDA-tól, és amelyet összefüggésbe hoztak Svédország alacsony dohányzási arányával és a dohányzással kapcsolatos betegségek csökkenésével.
Karl Erik Lund, a Norvég Intézet több évtizedes tapasztalattal bíró kutatója az Aftenposten hasábjain kijelentette: a dohányzás egészségügyi kockázatainak döntő része nem magához a nikotinhoz, hanem az égéshez kapcsolódik, ezért
úgy hasonlítható össze, mint a petárda és a dinamit. A nikotinpárna ezt a logikát viszi tovább: nikotint juttat a szervezetbe szájon át, égés és füst nélkül, ami jelentősen csökkenti a káros és potenciálisan káros vegyületek képződését a cigarettához képest.
Magyarországon a nikotinpárnák összetételét és forgalmazását már ma is szigorúan szabályozzák a közegészség-védelmi célok érvényesítése érdekében:
egy párna legfeljebb 17 milligramm nikotint, egy doboz pedig maximum 20 párnát tartalmazhat.
A termékcsomagolás gyerekzárral van ellátva, ezzel csökkentve a véletlen gyermekhozzáférés kockázatát. Kijelenthető, hogy a hazai keretek szigorúbbak, mint sok más európai országban a jelenleg tervezett vagy alkalmazott szabályozás, és célja, hogy minimalizálja a nikotinfüggőségen belüli kockázatokat, miközben lehetőséget ad a füstmentes alternatívák használatára a dohányzók között.
Sokszorosára növekedett az illegális dohánykereskedelem – Nyugaton veszik, Keleten gyártják a hamis cigit
A dohánytermékek feketekereskedelmének hazai és nemzetközi helyzetéről tartott sajtótájékoztatót a NAV és a PMHU. Az eseményen bemutatták az IDEM-projektet, amelynek célja az illegális dohánytermékek kereskedelmének visszaszorítása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.