Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező január 28-án, nem sokkal 82. születésnapja előtt hunyta le örökre a szemét. A tragikus hírt férje, Bodrogi Gyula üzente meg a sajtónak, akivel bár hivatalosan férj és feleség voltak, valójában évtizedek óta nem éltek párkapcsolatban, de a jó viszonyuk a végsőkig megmaradt. A gyászhír nemcsak őt, hanem az egész országot megrázta. Ma, február 19-én pedig nagy tömeg kíséri utolsó útjára az elismert színésznőt a Farkasréti temetőben: Voith Ági temetésén a Bors is jelen van. Cikkünk folyamatosan frissül.

Voith Ági betegségével diszkréten, a színfalak mögött küzdött, az utóbbi években egy Nagykovácsiban lévő, erdőszéli házban élt párjával, Döme Zsolt zeneszerzővel és kutyájukkal. A színésznő nemcsak szakmailag volt elismert, de sokan szerették a magánéletében is, nem csoda hát, hogy a Farkasréti temetőben hatalmas gyászoló tömeg gyűlt össze, hogy utolsó útjára kísérje a művésznőt.

A gyászszertartásra elsők között érkezett meg Bodrogi Gyula és Voith Ági lányunokája és édesanyja. Bordogi Gyula kisírt szemekkel, botra támaszkodva érkezett, párja, Angéla támogatásával.

A család és közeli barátok mellett pályatársak, hírességek is tiszteletüket tették. Nemcsák Károly Fehér Annával hatalmas koszorút helyezett el a ravatalozóban a József Attila Színház nevében.

A szertartáson lerótta a tiszteletét Hernádi Judit és Rudolf Péter is. A Jászai Mari-díjas Hirtling István és Straub Dezső is megérkezett: a rájuk jellemző derűt most a gyász szomorúsággá változtatta.

A híres pályatársak sorra érkeznek: Koltai Róbert rendező párjával, Gaál Ildikóval jelent meg a szertartáson. Egy szál fehér rózsával emlékeztek meg az elhunytról, csak úgy, mint Oroszlán Szonja is. A temetésre egyedül érkezett a legutóbb a Nagy Ő-ben szereplő Stohl András, a sor azonban itt még nem ér véget, hisz a színészszakma nagyjai tették tiszteletüket. Ritkán fordul elő ilyesmi: a Farkasréti temető ravatalozója megtelt híres és tehetséges előadókkal.

A gyászoló tömegnek megható búcsúbeszédet mondott Rudolf Péter.
„Ha Voith Ágira gondolok, elsőre Ági szemei jutnak eszembe: eleven, világra csodálkozó, világot befogadó bogárfekete szemek. Mindig izzó, fiatal tekintet. Igen, ahogy ő mondta, a fejében mindig megmaradt annak a renitens, bohém 25 éves lánynak, aki az 1966-os színházi évad elején, friss diplomásként belépett a József Attila színház művészbejáróján, hogy Fodor Imre igazgatótól kezébe kapja az első szerepének példányát, A kaktusz virága darabban. Azzal a kedvcsináló mondattal, hogy Bodrogi Gyula lesz a partnere!” – idézte fel a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi-, és filmrendező, majd miután Voith Ági életművét méltatta, még elmondta:
Utolsó leheletéig jelen volt a színházi életben, és most is velünk van. Velünk lesz emlékeinkben, mozdulatainkban, egy-egy dallamfoszlányban, egy sugárzó mosolyban, vagy abban a „kék pillanatban”, amikor már nincs éjszaka, de az ég alján még nem bukkant fel a nap.
„Öntörvényű létünk nagy titkokkal teli pillanatában: amikor még minden lehetséges. Búcsúzom Voith Ági művésznőtől valamennyi színész nevében. Voith Ági, nyugodj békében, ne legyen neked nehéz a föld…”
Rudolf Péter beszéde után Fehér Anna szavalt, újabb könnyeket csalva a szemekbe. A búcsúztatásokat hallva Voith Ági férje, Bodrogi Gyula végig vigasztalhatatlanul sírt…

A beszédek után a gyászolók a sírhoz vonultak, ahol az urnát földbe helyezték. A koszorúkat, virágokat egymás után tették a sírra. Az ég is megsiratta a művésznőt: csepergő esőben búcsúztak Voith Ágitól.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.