Brüsszel a háború folytatását akarja

Brüsszel újra világossá tette, hogy béke helyett a háború folytatásában érdekelt. Egy olyan határozatot fogadott el, amely felszólítja a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék Ukrajna politikai és katonai támogatását, és készüljenek fel Ukrajna mihamarabbi uniós csatlakozására. A határozat ezen felül támogatja európai katonák és katonai bázisok telepítését Ukrajnába - írja a Ripost.
Magyar Péterék nem utasították el ezt a határozatot. Magyar Péter pártja ismét bebizonyította, hogy nem tud nemet mondani Brüsszelnek.
Ezzel szemben a Fidesz ismét nemet mondott Brüsszel háborús tervére. Nem küldünk se pénzt, se fegyvert, se katonát Ukrajnába!

„Tegnap a brüsszeli vezetők Ursula von der Leyennel az élen megállapodtak Zelenszkij elnökkel a háború folytatásáról. Ez rossz hír Európának, ugyanis folytatódik egy olyan háború, amelynek nyilvánvalóan nincs megoldása a frontvonalon, de iszonyú pusztítással jár” – írta közösségi oldalán szerdán Orbán Viktor, reagálva az európai vezetők, az ukrajnai háború negyedik évfordulóján elhangzott kijelentéseire. A miniszterelnök emellett azt is kifejtette, hogy Magyar Pétert a múlt héten Münchenben megkötött „titkos paktuma” arra kötelezi, hogy beléptesse Magyarországot a háborúzó európai országok közé.

Kedden, az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján Kijevben, Európa vezető politikusai a háború folytatása mellett foglaltak állást. Mette Frederiksen dán kormányfő azt hangsúlyozta: továbbra is arra kell törekedni, hogy Ukrajnát a lehető legelőnyösebb helyzetbe hozzák a tárgyalások megkezdéséhez, amelyet szerinte fegyverekkel és „a lehető legszigorúbb szankciókkal” lehet elérni. Emmanuel Macron francia elnök pedig kijelentette, hogy továbbra is támogatni fogják Kijevet, majd hozzátette, hogy akik abban bíznak, hogy majd ebbe Európában belefáradnak, azok tévednek.

Orbán Viktor a bejegyzését a háború szörnyű valóságának leírásával kezdte. Mint írta, „havonta meghal, vagy hadirokkanttá válik 35 ezer ember, miközben a frontvonal alig mozdul”, a hátországban pedig „özvegyek, árvák, fiaikat sirató édesanyák százezrei” tartózkodnak. A kormányfő szerint mindezt támogatja Brüsszel a háború finanszírozásával. A miniszterelnök hozzátette, a háború folytatása rengeteg pénzébe kerül az európai embereknek.

„Euró százmilliárdok égnek el a semmibe és a semmiért. Ebbe a háborúba nem az oroszok, hanem az európaiak roppannak bele”

– fogalmazott, majd hangsúlyozta az atomháború fennmaradásának kockázatát is, tekintettel arra, hogy Európa egy nukleáris nagyhatalommal áll szemben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy rossz döntések esetén Magyarországot is belerángatnák mindebbe. A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a múlt heti, Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián „német gyámkodás mellett megkötötte titkos paktumát a brüsszeli vezetőkkel”, mely véleménye szerint a következőt tartalmazza:

Magyar Péter „Brüsszel és Kijev támogatásáért cserébe belépteti Magyarországot a háborúzó európai országok közé, és hozzájárul Ukrajna pénzügyi támogatásához”, továbbá „leválasztja Magyarországot az olcsó olajról és gázról”.

Hozzátette: „A paktum azért titkos, hogy a magyarok a választásokig ne tudhassák meg az igazságot”.

„A paktumnak megfelelően az ukrán–magyar energiacsata ügyében Magyar Péter és a Tisza Párt nem a magyarok, hanem Ukrajna oldalára állt”

– írta a kormányfő, majd végezetül kijelentette, hogy Magyarországnak ebből ki kell maradnia, és a magyar kormánynak meg kell őriznie Magyarország biztonságát. Mint ígérte, a kormány ezt is fogja tenni.

A Magyar Péter vezette Tisza Párt és az őket támogató baloldal annak ellenére is demonstratívan Kijevvel és Brüsszellel együtt állnak ki a háború folytatása mellett, hogy az ukrán vezetés politikai okokból zsarolási eszközként használja a tranzitot és az ellátási útvonalakat, a kárpátaljai magyarság pedig kényszersorozásokkal néz szembe – jelentette ki Orbán Balázs. A miniszterelnöki politikai igazgatója világossá tette, hogy Magyarország nem politikai dacból állította meg a 90 milliárd eurós hadikölcsönt és a 20. szankciós csomagot, hanem azért, mert szuverenitási kérdés, hogy meg kell védeni hazánk energiabiztonságát.

Az orosz–ukrán háború ötödik évébe lépve világosan látszik, hogy Európa energiaválsággal és tartós árnyomással fizet a konfliktusért. Amikor az olcsó orosz energia kiszorul a piacról, a kínálat szűkül, a kereslet marad – az árak pedig emelkednek – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán kedden.

Orbán Balázs megfogalmazása szerint ezt az energiafegyvert fordítja most Ukrajna Magyarország ellen.

Az ukrán vezetés politikai okokból zsarolási eszközként használja a tranzitot és az ellátási útvonalakat

– hangsúlyozta.

A kormánypárti politikus az Index videós beszélgetős adásában elmondott gondolataiból idézve arról is írt, hogy ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a brüsszeli háborúpárti elit és a magyar ellenzék célt ér, és kiszorítják az olcsó orosz energiát a térségből, annak rövid időn belül súlyos következményei lennének.

Nemcsak az üzemanyagárak emelkednének meg a régióban, hanem a rezsicsökkentés is veszélybe kerülne – közölte, hozzáfűzve, hogy az olcsó olajból származó extraprofitot a magyar kormány jelenleg elvonja az energiacégektől, és visszaforgatja a családok támogatására. Ha ezt ellehetetlenítik, annak a magyar lakosság fizeti meg az árát – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy

Magyarország ezért nem politikai dacból állította meg a 90 milliárd eurós hadikölcsönt és a 20. szankciós csomagot, hanem azért, mert meg kell védenünk hazánk energiabiztonságát, ez szuverenitási kérdés, így amíg a szállítások nem indulnak újra, addig Ukrajna számára kedvező európai döntésekhez Magyarország nem járul hozzá.

Orbán Balázs emlékeztetett arra is, hogy eközben a kárpátaljai magyarság kényszersorozásokkal néz szembe, ez pedig nemcsak nemzetpolitikai, hanem morális kérdés is.

A Magyar Péter vezette Tisza Párt és az őket támogató baloldal mégis demonstratívan Kijevvel és Brüsszellel együtt állnak ki a háború folytatása mellett

– közölte.

Miközben valós konfliktus van Magyarország és Ukrajna között az energia, az uniós csatlakozás és a háborús finanszírozás ügyében, ők a magyar érdekkel ellentétes oldalára állnak – tette hozzá.

A kormányfő politikai igazgatója szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy

Európa képes-e megállítani az eszkalációt, és visszatérni a béke és a józan ész talajára, vagy tovább sodródik egy olyan irányba, ahol az energiaválság, az áremelkedés és a gazdasági gyengülés válik tartóssá.

Az biztos, hogy Magyarország a béke oldalán áll, és ha nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, továbbra is a magyarok békéje és biztonsága lesz az első! – zárta bejegyzését Orbán Balázs.

„Ukrajna energia-vészhelyzetet teremt Magyarországon, és ön azt kéri tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna. Ez nem lehetséges” – Orbán Viktor válaszolt az Európai Tanács elnökének

Tovább éleződik a konfliktus Brüsszel és Budapest között az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel miatt. António Costa uniós döntések betartására hivatkozva felszólította a magyar kormányt, hogy ne vétózza tovább az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt, Orbán Viktor azonban válaszlevelében tájékoztatta az Európai Tanács (ET) elnökét, hogy ez addig nem lehetséges, amíg Kijev politikai döntésből energia-vészhelyzetet teremt Magyarországon.

„Ön is látja a helyzet abszurditását: hozunk egy Ukrajna számára pénzügyileg kedvező döntést, amelyet én személy szerint nem helyeslek, majd Ukrajna energia-vészhelyzetet teremt Magyarországon, és ön azt kéri tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna. Ez nem lehetséges” – írta a magyar kormányfő ET elnökének.