A magyarok nemet mondanak a sorkatonaságra

„Európa harcban áll” – jelentette ki Ursula von der Leyen szeptemberi beszédében. A nyilatkozat mérföldkőnek tekinthető: azóta Brüsszel és a tagállami vezetők egy része amellett érvel, hogy az EU és Oroszország közötti fegyveres konfliktus elkerülhetetlen, így az Uniónak át kell állnia a hadigazdaságra. A jövőbeli fegyveres konfliktusba vetett hit mostanra olyan erőssé vált, hogy Dánia minisztere abszurdnak nevezte azt, hogy a magyar miniszterelnök nem akarja behozni a háborút az EU-ba – írja a Századvég.

Mivel a harcokhoz nemcsak fegyverre, hanem katonákra is szükség van, egyre több tagállamban intenzív vita kezdődött a kötelező sorkatonaság visszaállításáról. Németországban például már megkezdődtek a tárgyalások és a kormánykoalíció tagjai egyetértésre jutottak abban, hogy több katonára van szükségük, mert – ahogyan Friedrich Merz kancellár fogalmazott – „Európa még nem áll háborúban, de ez már nem is béke”. Október végére Horvátországban – az Európai Néppárthoz tartozó HDZ javaslatára – a parlament elfogadta, hogy tizenhét év után állítsák vissza a kötelező szolgálatot. A kérdést Lengyelország is napirendre tűzte.

A háborús készülődés a magyar közéletben is megjelent. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa egy zalaegerszegi fórumon úgy fogalmazott, hogy „ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal”. A nyilatkozat ellentétben áll a magyar polgárok elvárásaival. A Századvég új kutatása rámutat, hogy a hazai felnőtt lakosság négyötöde ellenzi a sorkatonaság bevezetését.

A kérdésben össztársadalmi konszenzus van: a FIDESZ-KDNP szavazók 91 százaléka mellett a bizonytalanok 80 százaléka és a Tisza szimpatizánsok háromnegyede is elutasítja a kötelező szolgálat visszaállítását. Az pedig, hogy Ruszin-Szendi Romulusz mégis szembe megy a támogatóival, rávilágít arra, hogy a brüsszeli elit bizonyos ügyekben akkor is igazodást várhat el a szövetségeseitől, ha az ellenkezik az általuk képviselt tagállam érdekeivel vagy a választóik elvárásaival.