Közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, melyen a kisvállalkozásokat érintő jelentős változásokról számoltak be.

Orbán Viktor azzal kezdte: nehéz helyzetben tartják meg a mai eseményt, mert az ország „gyászos hangulatban van”, és „egy nehéz nap reggelén vagyunk”. Hozzátette: a vasárnapi események után is az volt a döntés Nagy Elek elnökkel, hogy „kesergésből nem lehet megélni, meló van”. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország három éve komoly dilemmával él a háború kitörése óta. Szerinte Európa egyre inkább „háborús állapot” felé halad, a politikai nyilatkozatokban pedig már hétköznapinak számítanak olyan kifejezések, mint a „háborús gazdaság” vagy a „2030-ra készen kell állni egy háborúra”. A miniszterelnök kiemelte:
az európai tervek között ott szerepel Ukrajna uniós csatlakozása, egy akár 800 ezres vagy egymilliós ukrán hadsereg uniós finanszírozása, illetve a következő hétéves EU-költségvetés 20–25 százalékának Ukrajna felé irányítása.
Ezek szerinte súlyos gazdasági következményekkel járnak, és Magyarországnak azt a dilemmát kell kezelnie, hogyan reagáljon erre a helyzetre – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: a kormány előtt két nagy út áll. Az egyik annak elfogadása, hogy Európában háborús gazdaságpolitika épül, és Magyarország ebbe a keretbe illeszkedve próbálja majd a maga mozgásterét megtalálni. A másik opció szerinte az, hogy Magyarország nem fogadja el ezt az irányt, és felteszi a kérdést: lehetséges-e egy teljesen más gazdaságpolitikát folytatni egy olyan közegben, ahol az Európai Unió egésze egy háborús rendszer kiépítése felé tart.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, ez a nagy dilemma, amely mellett a kormánynak újra és újra állást kell foglalnia. A miniszterelnök szerint hiába születik döntés, az események folyamatosan változnak, ezért időről időre felül kell vizsgálni, hogy az alapdöntések érvényesek-e még. Mint mondta, korábban Nagy Márton gazdasági miniszterrel arra jutottak, hogy Magyarország képes lehet egy brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett nemzeti gazdaságpolitikát folytatni, és ma is úgy látják, hogy ez lehetséges. Orbán Viktor hangsúlyozta:
Ez az értékelés adja az alapját a mostani megállapodásnak is.
Hozzátette: a háború hatásától Magyarország sem tudja magát függetleníteni, mégis ki kell tartani a nem háborús, nemzeti gazdaságpolitika mellett. Szerinte ép ésszel senki nem kérdőjelezi meg, hogy a háború rossz hatással van az uniós és magyar gazdaságra, mégis olyan célokat tűztek ki, amelyeket nem akarnak feladni. Ezek kiolvashatók a költségvetési törvényből és a kormány döntéseiből, így az adókedvezményekből, az otthonteremtési programból vagy a 14. havi nyugdíjból, de a mai nap nem ezekről szól – tette hozzá.
Emlékeztetett: az első lépés a háromszázalékos, fix kamatozású támogatott hitel bevezetése volt, amelyről Nagy Elekkel közösen már korábban bejelentést tett. A mostani csomag ennek a folytatása, és később további intézkedések érkeznek majd. Most a második szakaszban az szerepel, hogy a kamara kérésére elfogadták a 11 pontos csomagot, amelyet Orbán Viktor ezután ismertetett.
Az iparkamara elnöke kiemelte: a kamara megújulása fontos elem a vállalkozások megsegítésében.
"Egy éve, hogy megújult az országos kamara és az új vezetés azt tűzte ki célul, hogy együttműködünk, megkérdezzük a vállalkozókkal, hogy megismerjük a problémáikra. Nekünk az a dolgunk, hogy tudjuk, majd elemezzük ezeket a problémákat és együttműködjünk a kormányzattal, megoldási javaslatokat is teszünk. Nem véletlen, hogy egy nyolcoldalas, ötéves, hosszútávú megállapodást kötöttünk a kormánnyal, feladatokkal, célokkal. Kialakítottunk egy közös munkamódszert, ahol közösen gondolkodnak, a magyar gazdaság érdeke mentén" – magyarázta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.