Az ország gyászolja a magyar rock and roll királyát, személyes barátainak pedig még fájóbb a legenda elvesztése. B. Tóth László legalább 55 éve ismerte Fenyő Miklóst, akivel tavaly év végén beszélhettek utoljára.

Barátok voltunk, egy kerületben laktunk hárman, viszonylag közel egymáshoz: Fenyő Miki, Dévényi Tibi és én. A születésnapjaink között volt egy-két hónap. Dévényi februárban, Fenyő márciusban, én májusban születtem, és rendszeresen felhívtam őket azzal, hogy na mi van, vén fiúk, hogy vagytok? Én voltam a legfiatalabb…
„Ilyen cukkolások előfordultak, sokat ünnepeltük együtt a születésnapunkat, voltam is fenn sokat Mikinél. Most került elő, és le is játszottam a Poptarisznya.hu oldalon egy 2011-ben készült beszélgetésünket, amely több mint egy órás. Nagyon érdekes, sok témát érintett” – tette hozzá.
A DJ elmesélte, hogy az első Hungária klub 1970 környékén a Váci úton volt, ekkor azonban még egészen más felállásban zenéltek, mint a „nagy Hungária”. Még nem volt a zenekarban sem Szikora Róbert, sem Novai Gábor, sem pedig Dolly. A szünetekben Dévényi Tibor és B. Tóth László diszkóztak, akkor lettek haverok Fenyővel. „Három felvonásban játszottak, egész este, a szünetekben a DJ-k szórakoztatták a nagyérdeműt. Ez még az első Hungária volt” – emlékezett vissza.

Az ifjú Fenyő szerinte bohém, de következetes volt. Nagyon szerette a rock and rollt, a Beatlest: volt egy olyan időszak, amikor Beatles-kinézettel játszották a liverpooli banda dalait. „Mindig a zenéről és a fociról dumáltunk. Sztár volt az első pillanattól kezdve, omlottak a csajok az ölébe, szerették a lányok, amiket leírt, igaz történetek.”
Mint ismert, 1983 és 1995 között nem beszéltek egymással a tagok, háromfelé szakadt a Hungária. „Ő nem tudott haragot tartani, de voltak időszakok, amikor nem tudta elengedni a fájó múltat. Aztán rájött, hogy múlnak az évek, és nem érdemes ezzel sokat bíbelődni, legyen inkább béke… és az is lett. Tisztáztak mindent, ez mindenkinek jó volt, a szakmának és a barátoknak is” – vélte B. Tóth László.
Az elmúlt években, ahogy mindenkinek, a korral együtt csökkent kicsit az energiája, de ha munkára, fellépésre került a sor, nem ismert lehetetlent. A munka mindennél fontosabb volt, sokat készült, gondolkodott, mit játsszon az adott koncerten, mely dalt hozza vissza, melyiket felejtse el. Együtt élt a fellépésekkel, és ha színpadra ment, akkor mindig a régi volt.
B. Tóth László Fenyő betegségéről elmondta, hogy részleteket ő sem tud, de az énekes a közönségét soha nem akarta cserben hagyni, ha épp kicsit betegeskedett, akkor sem: „Amikor azt hallottam róla, hogy a tüdőgyulladáson túl van, de van szövődmény, akkor nagyon aggódtam. A szövődmény ugyanis makacs dolog, nem tudni, mely szerveket támadja meg. Rettenetes volt, amikor felébredtem szombat reggel, láttam a hírt… magamba zuhantam. Napokig rosszul voltam. Előtte egy héttel még üzentem Mikinek a rádióban, hogy gyógyuljon meg, együtt kell ünnepelnünk a születésnapját...”

Tavaly év végén találkoztak utoljára, akkor Fenyő nagyon fáradtnak tűnt. „Ezt láttam rajta. De ha zenéről, fellépésről kezdünk beszélni, felélénkült... A dalai közül pedig nincs kedvencem, minden jó: a szöveg, a zene, a ritmus! Olyan, mint a Beatles, onnan sem tudok dalt kiemelni, mindegyik jó. A Hungária úgy volt jó, ahogy volt, minden korszakában.”
DJ Dominique nemrég arról emlékezett meg a Borsnak, hogy nagy ajándék volt számára a Fenyő Miklóssal töltött idő. A legendás zenész-dalszerző emlékére gyertyagyújtással emlékeztek a Hősök terén, ezrek jelentek meg az eseményen feburár 6-án este.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.