Alaposan megrázta a német közéletet a hír, hogy Thomas Gottschalk, a német televíziózás egyik utolsó, valóban korszakos alakja súlyos betegséggel, rákkal küzd. A „Wetten, dass…?” legendás házigazdája évtizedeken át volt a szombat esték megkerülhetetlen figurája, aki nemcsak műsorvezetőként, hanem kulturális jelenségként is generációkat kötött össze. Most azonban élete legnehezebb harcát vívja – és erre a küzdelemre megható módon reagált egyik legrégebbi barátja, Leslie Mandoki.

A zenész a német RTL-en elhangzott interjú után nem tudott hallgatni: szívszorító videóüzenetben és hosszú posztban idézte fel több mint ötvenéves közös útjukat. Mandoki hangsúlyozta, hogy a showbizniszban betöltött helyért mindig meg kellett harcolni, de semmi sem hasonlítható ahhoz a küzdelemhez, amit most Thomas vív. Üzenetében nemcsak jókívánságokat fogalmazott meg, hanem egy egész életművön átívelő barátság történetét is elmesélte.
A kapcsolatuk a ’70-es évek végén indult, amikor Gottschalk elsőként adott színpadot Mandokinak: „Gottschalk volt az, aki először bemutatta az első Mandoki-albumomat, előbb az NA SO WAS-ban, majd a Late Night Show-ban” – írta korábban egy posztjában. Kiemelte: Thomas nem csupán bemutatta őt, hanem emberi hitelességgel, bátorítással támogatta akkor is, amikor a „Mandoki-világ” még csak formálódott, és semmi sem volt magától értetődő.
A közös munka később legendás pillanatokat hozott a német televíziózásban: a „Wetten, dass…?” színpadán a Mandoki Soulmates mellett olyan előadók kaptak teret, mint a No Angels vagy Donovan, miközben Gottschalk a nemzetközi zenei elit – Phil Collins, Lionel Richie, Jennifer Rush – előtt is kaput nyitott. Közösen hozták létre a ZDF-en sugárzott „50 Jahre Rock” monumentális műsorokat, ahol Ian Anderson, Jack Bruce, Greg Lake, Eric Burdon és sokan mások léptek fel.
Mandoki különösen meghatónak nevezte azt is, amikor Gottschalk vezette fel a 100 éves Audi jubileumára komponált ünnepi szimfóniáját, valamint a wolfsburgi stadionkoncertet, ahol több tízezer ember előtt együtt mozgatták meg a tömeget. Most azonban minden tapsnál és sikerélménynél fontosabb lett az emberi szó. Mandoki a legmélyebb szívből kívánt teljes felépülést barátjának, és azt, hogy még visszatérjen „azzal a mosollyal, spontaneitással és életigenléssel”, amely miatt egy egész ország szerette meg Thomas Gottschalkot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.