Balázs Klári: „Soha nem árulnánk el a másikat”

Balázs Klári ritkán ad egyedül interjút. A hot! magazinnal ez alkalommal kivételt tett. Sok minden szóba került: az első találkozás, a siker és a házasságuk titka. Klárika, mert szereti, ha így szólítják, az idő múlásáról is megosztotta gondolatait. 

• Balázs Klári és Korda György találkozása sorsszerű volt, végül Gyuri kitartása győzött
• Tisztelik egymást, hálásak a szerencsés találkozásért és soha nem árulnák el a másikat
• Balázs Klári soha nem volt féltékeny, biztos Gyuri hűségében
• Közös alkotások, házépítések, turnék kovácsolták össze őket a hosszú évek során
• Ritkán veszekednek, ezek pedig gyorsan rendeződnek Korda György és Balázs Klári között
• Teljes boldogságban és harmóniában élnek

Balázs Klári a Fészek Klubban ismerkedett meg Korda Györggyel

hot!: Korábban elmondtad, hogy sorsszerű, karmikus volt a találkozásotok. Miután megismerted Gyurit, azonnal tudtad, hogy közös lesz a sorsotok? 

„Két és fél évig Gyuri az elutasítással szembesült, ugyanakkor ő határozottan tudta, hogy mit akar. Amikor először találkoztam vele, és szemben ültünk egymással, az volt az érzésem, hogy én ezt az embert régóta ismerem.”

hot!: Ez megijesztett? 

„A tisztességén lepődtem meg, mivel nem ez a jellemző abban az esetben, ha valaki közeledni próbál egy házasságban élő emberhez. Akkor még férjnél voltam, és soha nem mentem bele egyéjszakás kalandokba.” 

„Első alkalommal azért találkoztunk a Fészek Klubban, mert Gyuri úgy szervezte, hogy én is ott legyek. Nádas Gábor zongorázott, és Gyuri megkérdezte, hogy fölmegyünk-e táncolni.”

Balázs Klári: „Tisztában vagyunk a másik értékeivel”

hot!: És fölmentél?

„Nem! A nővérem volt velem, felálltunk, és elmentünk. Következő alkalommal a Rádió stúdiójában találkoztunk. Önálló estje volt, nekem pedig lemezfelvételem a Skála együttessel. Éppen szünetre mentünk, amikor szólt az egyik kollégánk, hogy menjünk be a hatosba, mert élő műsor van, a Korda énekel. Nem volt máshol hely, csak az első sorban. Leültünk, és láttam, hogy rám néz. Szünetben szólt Bradányi Ivánnak, hogy látja, hogy itt van a Balázs Klári. Kérte Ivánt, hogy próbálja megszervezni, hogy fölmenjünk hozzá a többiekkel, bennünket is meghív a koncert után. Kapásból nemet mondtam. Gyuri olyan dühös lett, hogy azonnal rávágta Ivánnak, hogy akkor a többi se jöjjön.”

hot!: És még ezután sem adta föl?

„Harmadszor egy év múlva találkoztunk, 1980-ban, az ő műsorában. Ott kezdtem megismerni, és akkor derült ki a számomra, hogy tartott tőlem. Nem volt nagy lerohanás, helyette olyan tisztelettudóan közeledett, ami nagyon tetszett.”

hot!: Ez a tisztelet és megbecsülés az, ami ennyi időn át képes összetartani két embert? 

„Kölcsönösen nagyon tiszteljük egymást, tisztában vagyunk a másik értékeivel. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nagyon szerencsés volt, hogy találkoztunk, és ezért nagyon hálásak vagyunk az életnek. Nem történhet olyan, hogy ne számíthatnánk egymásra. Soha nem árulnánk el a másikat.”

Balázs Klári: „Tudtam, hogy Gyuri az enyém”

hot!: Gondolom, mindkettőtök életében lett volna alkalom az árulásra.

„Gyuri óriási tapasztalatokkal rendelkezik, de amikor megismertem őt, ő már 42 éves volt. Nyilván tudta, hogy mit keres. Én pontosan ezért soha nem voltam féltékeny rá, bár voltak olyan szituációk, ahol a nők a sutba vágták a méltóságukat. Mindig is tudtam, hogy ő engem soha nem csal meg, és soha nem hoz nevetséges helyzetbe mások előtt. Nem azért, mert akkora önbizalmam van, hanem mert tudtam, hogy Gyuri az enyém. De ha valaki mégis el tudja venni tőlem, akkor vigye!”

hot!: Mert aki el akar menni, az úgyis elmegy.

„Igen, és akkor lehet ordibálni, cirkuszolni, de teljesen fölösleges. Az embert megkörnyékezhetik, de rajtunk múlik, hogy minek engedünk teret.”

hot!: És ez alól ti sem voltatok kivételek.

„Nagyon nem szerettem, amikor olyan területen voltunk, ahol nagyon jómódú emberek éltek: Ausztrália, Amerika.” 

„Visszakérdeztem: „Na, mit vennél?” „Egy briliánst!” – hangzott a válasz. „Nézd, itt van a kezemen!” – vágtam rá. „Bundát!” – jött a következő. „Három gyönyörű is van!” – mondtam nevetve. „Azzal a szeretettel, ami nekem már megvan, szerinted ez hogyan mérhető össze? Ezt hogyan lehet egy lapon említeni mindazzal, amit felsoroltál?” – kérdeztem végül.”

Korda György és Balázs Klári együtt járták be a világot

hot!: Sértőnek érezted, hogy úgy gondolták, megvásárolható vagy?

„Nem, mert a mi műfajunkban az embert könnyű prédának gondolják. Inkább az volt, hogy soha nem értettem ezeket az embereket, mert az ilyen saját magát becsüli le. Mi olyan biztosan vagyunk egymás mellett, ami kikezdhetetlen. Nem beszélve arról, hogy amikor összekerültünk, olyan elképesztő tempóban kezdtünk el teremteni, ami még inkább összekovácsolt bennünket. Felépítettünk együtt egy házat, amit eladtunk, majd utána azonnal nekiláttunk a Villa Kordának. Szinte minden évben jött egy újabb ház, közben készítettük a lemezeket, és bejártuk a világot. Szerencsére mind a kettőnkben van egy nyugtalanság, így, ha meg is fogadjuk, hogy nem lesz több házépítés, nem bírunk leállni. Az új lakás vagy új ház mindig egy megújulás is, mert egy csomó olyan kikerül, ami nem kell, és ez a lelket is képes megújítani.”

hot!: A fiatalságotok titka is ez a folyamatos megújulásra való vágy?

„Mindenképpen! Hét hónapja lakunk egy csodálatosan szép lakásban, és látom, hogy már kattog Gyuri agya.” 

hot!: Hogyan telik egy napod akkor, amikor megengeded magadnak a lazítást? 

„Amikor lazítok, akkor is reggeltől estig dolgozom otthon, mert az kikapcsol. Imádom, amikor minden gyönyörű körülöttem, és jó érzéssel tölt el, amikor tudom, hogy a saját főztömmel van tele a hűtő. Viszont ha beteg vagyok, akkor nem kelek föl egy napig, mert általában ennyi időre van szükségem arra, hogy regenerálódjak. Őszinte leszek: vannak olyan időszakok az életemben, amikor szükségem van arra, hogy semmit ne csináljak.”

Balázs Klári: „Nekem Gyuri a legfontosabb”

hot!: Veszekedtetek egyáltalán valaha Gyurival?

„Olyan nagyon vészesen nem. Nálunk soha nem volt ajtócsapkodás. Ha összekapunk, akkor húsz perc múlva odamegyünk a másikhoz, és egy puszi után el van felejtve ez az egész. Tudok bocsánatot kérni, ha rájövök, hogy hibáztam. Mert semmi nem ér annyit, hogy kimondjak olyan mondatokat, amikkel nagyon megbántom a másikat.”

hot!: Volt olyan időszak az életedben, amikor úgy érezted, hogy lehetne még teljesebb?

„Egyáltalán nem! Olyan nagyon egymásnak vagyunk kitalálva, hogy mindig minden elé helyezzük a másikat. Nekem Gyuri a legfontosabb, és neki én. Ez így csodálatos. Egyet azért sajnálok, mégpedig azt, hogy nem vagyunk korban közelebb egymáshoz. Mert ugyan nincs törvénybe írva, hogy aki előbb született, az korábban megy el, de néha mégis eszembe jut, hogy milyen jó lenne, hogyha kicsit idősebb lennék.”

hot!: Szépen körbeírod, hogy így te lennél az, aki előbb mehet el.

„Az neki nagyon rossz lenne, és már mondogatja, hogy ezt nem tehetem meg vele. Viszont én meg az ellenkezőjéről nem akarok tudomást venni, mert az a legnagyobb kilátástalanságot hozná az életembe, és meg is rövidítené… és az is lehet, hogy gondoskodnék róla, hogy így legyen.”