„Minden nap eszembe jut Tompos Kátya” – Összeroppant a gyásztól: nem múlik Hrutka Róbert fájdalma

Ötévesen szájharmonikázik, iskolásként zongorázik, gitározik, tizenhárom évesen a Kretens nevű punkzenekar tagja. Később saját együttesben és szólistaként is fellép, filmzenéket, színpadi zenéket szerez. A felesége tanár, két fiuk van. Most életútjáról és Tompos Kátya emlékéről interjút adott a hot! Magazinnak.

Tompos Kátya emlékét őrzi: interjú Hrutka Róberttel

Hogyan telt a gyerekkorod?

Hosszú ideig beteg voltam. Olyan kicsi voltam, amikor kezdődött, hogy a trauma miatt is kizártam az emlékezetemből. Édesanyámnak nagyon fájt, ami történt velem: neki kellett tartania, amikor többször is felszúrták a fülemet műtét előtt.

Iskoláskorodra rendbe jött a hallásod?

Nagyjából! Kicsit más voltam; előbb befelé, majd a zene felé fordultam. Nem tudtam rendesen beszélni, rengeteg beszédhibám volt, küszködtem a mássalhangzókkal. A zenei hangokkal aztán kinyílt egy másik világ.

Úgy tudom, hogy ötévesen kaptad az első hangszeredet, egy szájharmonikát. Megvan még?

A Mikulás mindig a csizmám szárába tett egy újat. Nyolcéves koromban a szájharmonikát felváltotta a zongora, majd a gitár. Nagymamának volt egy kicsit lehangolódott hangversenyzongorája; odaültem, és próbálgattam a hangokat. Tanárnál is tanultam, de később magam próbáltam eljátszani az általam kitalált dallamokat. Amikor meghallottam az első, még kezdetleges elektromos gitár torz hangját, tudtam, hogy ez lesz az életem. Később édesapám vett is egy csehszlovák gyártmányút. A szüleimnek nem volt közük a zenéhez: édesanyám könyvesbolti eladó volt, édesapám az önkormányzatnál dolgozott. De látták, hogy ez nagyon érdekel, és nekik köszönhetem, hogy kipróbálhattam magam több hangszeren. Elkezdtem fejleszteni magam: klasszikusok, dzsessz – nem voltak számomra határok, műfajok, csak a zene létezett.

„A legjelentősebb Lerch Pisti Supergroupja volt”

Ehhez képest az első együttes, amelyben játszottál, a Kretens nevű punkzenekar volt. Honnan ismertétek a műfajt?

Óbudán, a Flórián tér környékén jöttek össze a fiatalok. Kialakult itt egy meghatározó alternatív zenei közösség. Megkérdezték, nem akarok-e beszállni egy éppen akkor alakuló punkzenekarba, és igent mondtam. Én voltam köztük a legfiatalabb, tizenhárom éves. A fellépésekért egy-két láda sört kaptunk, amit én nem szerettem. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel pénzt is lehet keresni. Később elmentem nagyobb zenekarok meghallgatásaira, hogy tovább tudjak fejlődni. Ezek közül a legjelentősebb Lerch Pisti Supergroupja volt. A session-zenéléseken nagy rutinra tettem szert. Időközben megismertem fiatal rendezőket, színháziakat, filmeseket, reklámfilmeseket.

Itt kezdődött a közös munka, barátság Herendi Gáborral, aki akkor reklámfilmes volt?

Igen, Gábor volt a legmeghatározóbb. Bekerültem a reklámfilmes világba. Még csak két-három magyar reklámcég volt a piacon, de közben már jöttek a nemzetközi világcégek. Jókor voltam jó helyen. Más csatornák nyíltak meg, nagyon komoly iskola volt. A megrendelők által külföldön is megismerték a zenéimet, néha az egész világra megvásárolták a felhasználási jogokat.

A filmesekkel együtt nőttél fel te is?

Az akkori generáció nem csak reklámokat, művészi filmeket, klipeket forgatott, elkezdtek pályázni nagyjátékfilmekre is. Én meg írhattam nekik a zenéket. Azzal foglalkozhattam, amit szeretek. 2000-ben megismerkedtem Bereményi Gézával, akivel írtunk közösen több albumot Für Anikónak, Udvaros Dorottyának. Tompos Kátyának is írhattam két albumot, a barátsága nagyon meghatározó volt az életemben.

„Meg akarom hálálni a csodát”

A sikerek után anyagilag a saját lábadra álltál. Mikor nősültél?

A feleségemet már a gimnáziumban ismerhettem meg. Ő másodikos volt, én negyedikes. A szemében én voltam az iskola fekete báránya, mivel elsős koromban már aktám volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál a Kretens miatt. De én odamentem hozzá, és azt mondtam, hogy bár még nem tudja, de ő lesz a feleségem. Azt mesélte mindenkinek, hogy nem vagyok normális, és igyekezett messzire elkerülni. Másfél év után volt hajlandó találkozni velem, azóta együtt vagyunk. Tanár egy nemzetközi iskolában. Két fiunk született. Benedek Berlinben járt egyetemre, már ott is él. A kisebbik, Móric a Magyar Képzőművészeti Egyetemre jár, festő szakra.

Te pedig zenéltél Jamie Winchesterrel, saját együttessel, felléptél színésznőkkel, írókkal, költőkkel.

Jamie-vel kilenc évig voltunk egy csapat. Aztán azt gondoltam, hogy csak írom a zenét. De rá kellett jönnöm: színpad nélkül semmi nem ugyanaz. Grecsó Krisztiánnal írtunk színházi darabot, ifjúságit, oratóriumot. Kedvet kaptam újra önmagamnak írni és előre állni a színpadon, mert van egy erős hitem. Hiszem, hogy jó pár hang is képes megváltoztatni ezt a világot, mert a zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Ezt a dalt írom mindennap, és ezért hiányzott a színpad, ahonnan látom csillogni az emberek szemét.

Van egy nagyon szép kliped, a Törékeny jégen. Egy templom belsejében adod elő. Hívő vagy?

A szegedi dómban vettük fel a klipet. Tudod, nem vagyok templomba járó, de hívőnek érzem magam. Kell az embernek valami kapaszkodó. És volt az életemben egy nehéz szakasz, amikor megtörtént a csoda. Minden szövegemben van egy rész, amiben meg akarom hálálni a csodát. Néha úgy érzem, van bennem egy templom, amit megpróbálok megtölteni dalokkal, önazonos tartalommal és ha jól csinálom, akkor talán az már fentről is látszik.

Tompos Kátya halála megváltoztatta az országot

A Tompos Kátyával közös munka nagyon sokat jelentett az életedben. Sokakat megrendített, amikor elment.

Az ember tudja valakiről, hogy súlyos beteg, de nem akarja elhinni, hogy meghalhat. Mindennap eszembe jut Kátya. Ott vannak a fotói, a koncertfelvételei a számítógépemen. Már rég lementettem egy mappába az összeset, de képtelen vagyok megnyomni a Delete gombot. Kátya volt, aki ebben a megosztott világban megtanított bennünket arra, hogy lehet közösen is szeretni valakit. Ez az ország ki van éhezve a szeretetre. Nemigen volt azóta sem olyan összefogás, mint érte.

Lassan vége az évnek. Mire készülsz még idén?

Október 29-én közös koncertünk lesz Jamie Winchesterrel a Műpában. Novemberben mutatják be Herendi Gábor új filmjét, a Szenvedélyes nőket, a zenémmel. December 22-én pedig Tóth Vera vendégeként hangolódunk a karácsonyra a Budapest Kongresszusi Központban.