Ő volt az a hang, akit mindenki ismert, még ha sokan az arcát nem is tudták rögtön hozzá társítani. Egy generáció nőtt fel azon a mély, finoman csengő orgánumon, amely egyszerre volt elegáns, meleg és karakteres. Kassai Ilona 1928. július 8-án született Szegeden. Már gyermekkorában lenyűgözte a színház világa: saját bevallása szerint gyerekként is imádta utánozni a rádióban hallott színészeket. A II. világháború utáni években, fiatal lányként iratkozott be Lehotay Árpád színiiskolájába, ahol azonnal kitűnt a fegyelmével és hangjával.

Pályája az Állami Bányász Színháznál indult, majd az Állami Déryné Színház alapító tagja lett – ez volt az az évtized, amikor a magyar színjátszás újraépült, és a fiatal Kassai Ilona egyre nagyobb szerepeket kapott. Szerepelt klasszikus drámákban, vígjátékokban, sőt, még zenés darabokban is.
A hangom volt a sorsom
– mondta egy korábbi interjúban. És valóban: bár a színpadon is ragyogott, a hangja tette halhatatlanná.
Az 1950–60-as években több filmben és tévéjátékban is láthatta a közönség. A Sikátor című filmben nyújtott alakítása a kritikusokat is lenyűgözte, később pedig szerepelt olyan tévéprodukciókban, mint a Szomszédok, ahol egy epizódban tűnt fel, vagy a Négy évszak, ahol finom, emberközeli játékával hívta fel magára a figyelmet.
A színházhoz haláláig hű maradt – a Nemzeti Színház, a József Attila Színház és a Déryné Társulat színpadán is rendszeresen játszott. Szerepei közt volt Melinda a Bánk bánban, Desdemona az Othellóban és Lady Milford az Ármány és szerelemben.

Ha valaki nem is ismerte Kassai Ilona arcát, a hangját biztosan igen. Ő volt Jessica Fletcher magyar hangja a Gyilkos sorokban, Maggie Smith (vagyis McGalagony professzor) a Harry Potter-filmekben, és Angela Lansbury szinte minden magyar szinkronjában.
De hallhattuk a Született feleségek Karen McCluskey-jeként, a Downton Abbey Dowager grófnőjeként, vagy épp régi tévés mesék narrátoraként. A szakma a „magyar szinkron királynőjének” nevezte – joggal. Több mint 700 szinkronszerep fűződik a nevéhez, és még kilencvenévesen is vállalt munkát:
A mikrofon mögött újra fiatalnak érzem magam
– mesélte néhány éve egy tévés interjúban.
Kassai Ilona 1961-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat, majd 1963-ban – mindössze 35 évesen – Kossuth-díjjal tüntették ki, ezzel hosszú időre ő lett az egyik legfiatalabb Kossuth-díjas színésznő Magyarországon. Később megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, valamint a szinkronszakma életműdíját is. Mégis szerény maradt. Egy alkalommal így fogalmazott:
Nem a díjak tartanak életben, hanem az emberek, akik azt mondják: ‘Emlékszem a hangodra.’ Ez a legnagyobb ajándék.
Az utóbbi években már ritkán szerepelt. 2022-ben a sajtó is beszámolt róla, hogy idősek otthonába költözött, mert – mint mondta – nem akarta, hogy fia, Ganxsta Zolee mindent egyedül intézzen. Zolee többször nyilatkozta, hogy édesanyja „a legkeményebb nő, akit valaha ismert”. Most, 97 éves korában, csendben ment el – pontosan úgy, ahogy élt: méltósággal, alázattal és szeretettel.

Kassai Ilona halála megrázó, de neve örökre összeforrt a magyar kultúrával. Hangja ott él a filmekben, a sorozatokban, a szívünkben. Ő testesítette meg azt a régi, igazi színésznői nagyságot, ahol a hivatás nem a hírnévről, hanem a mesterség szeretetéről szólt. A szinkronszínészek új generációi is rá hivatkoznak mint példaképre. Egykori kollégája, Sinkovits Imre egykor így jellemezte őt:
Ilona a szavak mögött is játszik. Még ha csak a hangját hallod, akkor is látod a szemét.
És valóban: ha ma bármelyikünk újra meghallja McGalagony professzor határozott, mégis anyás hangját, vagy Jessica Fletcher bölcs mondatait, akkor tudni fogjuk – Kassai Ilona még mindig itt van velünk. A magyar színház, film és szinkron ma egyaránt gyászol. Ganxsta Zolee édesanyját, a nemzet pedig az egyik legkedveltebb művészét veszítette el. De az, amit Kassai Ilona a hangjával és jelenlétével adott, nem múlik el. Mert van, ami soha nem némul el – és az ő hangja ilyen volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.