Máig nem tudod, mit jelent a Müszi? Ez a 80-as évek legfurcsább magyar reklámjának története

A korábbi évtizedekben is számos betűszó bukkant fel az üzleti és a hétköznapi életben: az IBUSZ-t mindenki ismerte, de nagyon kevesen tudták, hogy mit jelent: az Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt. neve volt. Az ÁPISZ hallatán nem biztos, hogy mindenki kapásból megmondta volna, hogy az Állami Papír- és Írószerkereskedelmi Vállalat bújik meg mögötte, az ÁFÉSZ-ról mindenki tudta, mit talál ott, de kevesen mondták volna meg kapásból, hogy az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a megfejtés. De mi volt a Müszi? 

Amikor a „MÜSZI” betűszó elhangzott a televízióban, nem csak a többség nézett értetlenkedve, hanem mindenki - de tömörségével, egyszerűségével kitűnt a színes-zajos reklámfolyamból. A 80-as években a tévéújság a reklámblokkokat még külön feltüntette, így a tévéző csak annyiban lehetett biztos, hogy valamilyen reklámot lát, egy kalapos, szigorú, csettintő úr formájában, de a Müszi szó az égvilágon semmit nem jelentett az átlagembernek, aki nem ismerte a Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Részvénytársaságot.

A Müszi megjelent a hétköznapi nyelvben 

A minimalista reklám mindazonáltal elérte a célját, mert az emberek a következő hetekben, hónapokban sokat beszéltek a Müsziről, találgatták miről lehet szó. A szó elterjedt, anélkül, hogy használói tudták volna, hogy egy túlnyomórészt mezőgazdasági szoftvereket forgalmazó cég van a háttérben. A pár másodperces reklám szereplőjét, az egyetlen, milliók számára érthetetlen szót kimondó Bazsó Csongort bizonyára sokan felismerték utána. 

A Müszi titokzatos és érthetetlen volt, de jó ötletnek bizonyult, mert brandet épített hetek alatt, még akkor is, ha átlagember nem vett hetente szoftvereket - főképp nem a 80-as években, amikor még nemigen volt személyi számítógép a magyar háztartásokban, legfeljebb Commodore 64. A cég pedig kiadta Bazsó könyvét 80 oldalon, a címe Le a kalappal – egy sikeres reklám anatómiája: a szerző ebben azon elmélkedik, mi a reklám szerepe, számít-e a hossza, és próbálja megfejteni, miért vált egy csapásra ismerté és kedveltté. 

Szokatlan ötletekkel reklámoztak 

A kalapos férfiról utána elterjedt, hogy ő a cég igazgatója, de ez nem volt igaz, a reklámfilm ötlete pedig részben dr. Tóth Tibor elnök-vezérigazgatótól származott. Egy 1988-as Magyar Hírlap-cikkben Bazsó Csongor, a vállalat reklámfőnöke, aki végzettsége szerint kertészmérnök és újságíró volt, arról beszélt, hogy a reklám egy tudatos akció részeként született meg.

„Kezdettől fogva olyan ötletekkel reklámoztuk a Müszit, amelyek szokatlanok voltak idehaza. Eleinte azonban csak szakmai rendezvényeken jelentünk meg — például Müszi feliratú versenyautókkal a bábolnai farmershow-n, akkor, amikor a Hungaroringen még kevesen járhattak. A nagyközönség elé szándékosan nagyon rövid, tizenöt másodperces, humoros és szűkszavú reklámmal kívántunk lépni. Azt gondoltuk, hogy a három szó: Müszi, szoftver, kötvény, éppen elég. A jellegzetesen öltözött figura metakommunikációja: belép, kalapot emel, és 'Müszit' mondva csettint, ez pedig egyértelmű” – nyilatkozta.

Elképesztően olcsó volt, de ez látszik is rajta 

Szerinte a humort különösen díjazta a közönség, hiszen ez nálunk szinte teljesen hiányzott a reklámokból. Szerinte az első, igencsak titokzatos filmecske után a sok kíváncsi néző a második Müszi-reklámból megtudhatta, hogy végül mit is csinál a vállalat. „Az első reklámfilmünk 38 760 forint és húsz fillérbe került, vagyis elképesztően olcsó volt. Hétfőn vettük föl egy váratlanul üresen maradt stúdióban, és szerdán már vetítették is... A hazai reklámfilmversenyre elég nehezen jutottunk el, Cannes-ba sem minket neveztek” – mondta Bazsó Csongor a Magyar Hírlapnak 1988-ban.

1988 februárjában, a Magyar Mezőgazdaság egyik cikkéből pedig az is kiderült, hogy a Müszi-reklám nemcsak viccek forrása, egyfajta mém lett (mai szóval), hanem megtette hatását, mert elkelt a 40 millió forintért kibocsátott Müszi-kötvény. „Ahogy azt Tóth Tibor hangsúlyozta, nem reklámmal, hanem színvonalas szolgáltatásokkal kell tovább öregbíteni a vállalat hírét” – tette hozzá a lap.