Básti Juli fia, Puskás Dávid boldog nagybácsiként

Puskás Dávid nagy szeretettel beszél a családjáról, hiszen rengeteg támogatást kapott tőlük, amiért a mai napig hálás. Mellette persze a színházban és a filmvásznon is remekül teljesít, amiről most a hot! magazinnak mesélt. 

hot!: Olyan családba születtél, ahol mindenki a művészvilághoz tartozott, tartozik anyai ágon. Édesapád családjáról mit lehet tudni?

Puskás Dávid: Az apai nagyszüleim mindketten vegyészmérnökök voltak, és a Tungsram gyárban dolgoztak. Anyai nagypapámat, Básti Lajost nem ismertem, de Zolnay Zsuzsa, Zsu nagymama 12 éves koromig élt. 

Lalapapát csak így, az ő emlékein keresztül ismertem.

hot: Van egy jóval idősebb bátyátok, Gothár Márton, édesanyád első házasságából. Marci veletek volt?

Puskás Dávid: Öt-hat éves voltam, amikor elköltözött. Emlékszem, hogy nagyon szerettem volna bemenni a szobájába, de csak ritkán engedte meg. Ilyenkor játszhattam a számítógépén. Ez nagyon jó emlék.

hot!: Sajátos família a Básti-Puskás család. Szinte mindenki a Centrál Színházban dolgozik, még a 17 évvel idősebb bátyátok és Samu kisfiának, Noamnak az édesanyja, Martinovics Dorina is.

Puskás Dávid: Ha technikai megoldásokra van szükség, édesapánk Marcit hívja, akkora a tudása ezen a területen. A Network című darabban olyan digitális, vizuális parádé látható, amire nemigen van példa magyar színpadon. Az egyértelmű volt, hogy mi ketten Samuval olyan mintát láttunk a szüleinktől, amiért ezt a pályát választottuk. 

 Martinovics Dorina pedig már két éve a színház tagja volt, amikor egy darab próbái kapcsán közel kerültek egymáshoz Samuval, így lett ő is a család tagja.

Puskás Dávid rendezőként is kipróbálta magát az évek alatt

hot!: Felvételiztél a Színművészeti Egyetemre is, de csak egyszer próbálkoztál. Miért?

Puskás Dávid: Az első rostán kiszórtak. Mi okom lett volna rá, hogy újra jelentkezzek, amikor a New York Film Academyn már az utolsó és a The Juilliard School zenész- és színészképző egyetemen már a második körben jártam? Samu már Londonban volt, aztán ő is átjött Amerikába. 

hot!: Így is megtaláltak a különleges szerepek. Hogy kerültél A brutalista című, többszörös Oscar- és BAFTA-díjas filmbe?

Puskás Dávid: Összesen két napom volt a filmben. A rendező, Brady Corbet castingolt a szerepre. Volt vele egy hosszabb beszélgetésem, ahol azt mondta: nem hallja, hogy magyar vagyok. Édesanyánk nagyon bölcsen ragaszkodott hozzá, hogy magyarul nem tudó nyelvtanár tanítson minket angolra. 

 Brady beválogatott, és egyszer csak ott álltam Adrian Brody mellett. Azért is szürreális élmény volt, mert gyerekkoromban, amikor filmeket néztem a televízióban, köztük A zongoristát Adrian Brody főszerelésével, az lett az álmom, hogy egyszer majd én is ilyen szereplőkkel forgathassak. Amikor megvalósult, nem azt éreztem, hogy eljutottam a csúcsra, hanem azt, hogy ez lesz az a pont, ahonnan tovább, feljebb kell lépni. Egy szerepet viszont még ugyanabban az évben elveszítettem: a Dűne sorozatban nem vállaltam, hogy meztelenül játszom.

hot!: Egy színésznő és egy színész-rendező gyerekeiként sokat voltatok egyedül gyerekkorotokban? Ki vigyázott rátok?

Puskás Dávid: Volt jó néhány bébiszitterünk, és Zsu nagymama, aki fölöttünk lakott, szintén sokat volt velünk. 

. De tudtuk, hogy nagyon sokat dolgoznak, azért is, hogy például a hidegkúti Waldorf iskolába járhassunk, ami szintén privilégium.

Puskás Dávid és Puskás Samu kapcsolata nem mindennapi

hot!: Két és fél év van köztetek a bátyáddal, Samuval. Nagyon közel állhattok egymáshoz. Gyerekkorotokban voltak azért villongások?

Puskás Dávid: Persze, mi is veszekedtünk, verekedtünk, mint minden fiútestvér. Ő az én tölgyfám, neki tudok dőlni, és nyugalmat ad. 

hot!: Akkor valószínűleg te tudtad meg elsőnek, hogy Samu és Dorina összejöttek.

Puskás Dávid: Sőt, még mielőtt egy pár lettek, már beszélgettünk Dorináról, hiszen két éve a színháznál dolgozott ő is.

hot!: Neked is színésznő a párod?

Puskás Dávid: Még soha nem jártam színésznővel; nem tudom, milyen lenne, nekem jobb így. 

 Az érettségi évében ismerkedtünk meg.

hot!: Milyen érzés ilyen fiatalon nagybácsinak lenni?

Puskás Dávid: Nagyon élvezem! A legjavát kapod – és semmit az álmatlan éjszakákból, a nehéz etetésekből. Hamarosan közelebb költöznek Samuék. Minden vasárnap a szüleimnél jön össze a család. Ha Noam alszik, csendben vagyunk, de ha felébred, köré gyűlünk, nézzük, játszunk vele – már amennyire egy ilyen pici babával szabad, lehet. 

hot!: Hogy érzed magad a Centrál Színházban? Itt nemcsak játszol, hanem fordítasz és rendezel is, sőt A kripli című darabban édesanyádat instruáltad a színpadon. Nem különös ez a helyzet?

Puskás Dávid: Amikor hazajöttünk Samuval, darabokat fordítottunk, amiket be is mutatott a színház. Asszisztenskedtem is, Alföldi Róbert, apám meg egy angol rendező mellett. Semmi nem volt furcsa, hiszen itt nőttünk fel a színházban. Nem érzem a különbséget: édesanyám fent áll a színpadon, én lentről mondok valamit a színészeknek, kipróbáljuk, és ha nem megy, megbeszéljük. Ha kell, zenét szerzek, és most is fordítok darabokat, amiket valószínűleg én rendezek majd.