




Csernus Mariann 1928. október 30-án látta meg a napvilágot Budapesten. Édesanyja Dlabács Mária Terézia, édesapja Csernus Károly magántisztviselő volt. Csernus Mariann testvére: Zoltán, Róbert és Gusztáv 1956-ban disszidáltak és sosem tértek vissza Magyarországra. Anyai nagybátyja Dénes Emil a Sorbonne-on végzett matematikus, nagyapja Dlabács Gusztáv volt, a Drasche Téglagyár vezérigazgatója.
Gimnáziumi tanulmányait a Veres Pálné Leánygimnáziumban végezte.
1953-ban a Nemzeti Színház Stúdiójában végzett, ekkor már foglalkoztatott színészként.
1988 után Csernus Mariann pszichológiát tanult.
Nyolc évig zongorázni tanult, anyanyelvi szinten beszél németül, emellett francia és spanyol nyelvet is tanult. Fotografikus memóriával és abszolút hallással született.
Első férje Joó László színész volt.
1951-ben megszületett Csernus Mariann lánya Joó Katalin, aki szintén a színészi hivatást választotta.
1988-ban lánya önkezével vetett véget az életének.
Második férje Somlyó György költő volt, akitől elvált.
Szabadidejében sokat sétál, úszik, olvas és szívesen fogadja barátait az otthonában.
Állatszerető, kedvenc fajtája a puli. Élete során több négylábú kedvence is volt, azonban ma már tudatosan nem tart. Ez a kutyafajta a 15 éves kort is megérheti és ha elveszíti gazdáját, belehal a hiányába.
2023-ban egy vele készült interjúban elmondta Csernus Mariann: Az idő múlása engem soha nem érdekelt.

1948-ban, rögtön érettségi után szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz Egri István rendező javaslatára, miután az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiájában látta játszani Csernus Mariannt.
1950-ben Major Tamás hívására a Nemzeti Színház társulatához került.
1954-ben az Ami megérthetetlen című filmben kapta első játékfilmes szerepét.
1962 és 1975 között politikai okok miatt nem foglalkoztatták, mivel testvére, Róbert az amerikai titkosszolgálat alkalmazásában állt. Emiatt ebben az időszakban önálló estekkel járta az országot.
1966 decemberében bemutatott Honfoglalás I-II. filmben, amelyben Zitát alakította.
1970-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták.
1972. március 15-én mutatta be Weöres Sándor Psyché-jét az Egyetemi Színpadon, amely országos sikert aratott. Érdekesség, hogy a kéziratot maga Weöres Sándor adta a Csernus Mariann színésznőnek, akivel baráti viszonyt ápolt.
1975-ben Arisztophanész-darabban tért vissza a Nemzeti Színház színpadára.
Szintén ebben az évben érdemes művész elismerést kapott.
1982-ben bemutatta a Vizsolyi Biblia című önálló estjét a Katona József Színházban.
1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett és az intézmény 2000-ben történő átnevezése után is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.
1993-ban megjelent könyve Ki voltál, lányom? címmel, amely 1996-ban német nyelven is kiadásra került.
2006-ban A gyertyák csonkig égnek című filmben Nini szerepében volt látható.
Szintén 2006-ban a Szabó Magda novellájából készült Nenő című tévéfilm főszerepében láthattuk Csernus Mariann színésznőt.
2018-ban Magyarország legidősebb aktív színpadi színésznőjeként tartották számon.
2022-ben a Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabjában tért vissza a színpadra.
2022. november 2-án a Vizsolyi Biblia 2.0 című önálló estjét mutatta be a Bethlen Téri Színházban, az előadás után 95. születésnapja alkalmából köszöntötték.
2024-ig a Pesti Magyar Színház tagja volt.
Katona József: Bánk bán - Melinda
Osborne: Dühöngő ifjúság - Alison
Shakespeare – Bertolt Brecht: Coriolanus - Valeria
Szabó Magda – Bereményi Géza: Az ajtó - Emerenc
Molnár Ferenc: Olympia - Lina
Sultz S.: Barátaim! Kannibálok! - Mámi
Shaffer: Lettice és Lotte - Miss Charlotte Schoen
Kopit: Jaj, apu - Madame Rosaliquette
Jean Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete - Az anyakirálynő
Niklas Radström: Búcsúkvartett - Helga (második hegedű)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Mirigy
Örkény István: Drága Gizám! (A Macskajáték alapján) - (szerep nem jelölve a forrásban)
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - Nini (öreg dajka)
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl - Öreg néni, Marika néni
Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara - Nonnie néni
Martin McDonagh: A kripli - Mámi
Örkény István: Macskajáték - Giza
Gogol: Az orr - Nasztacia Petrovna
Jean Racine: Phaedra - Oinone (Phaedra dajkája és bizalmasa)
Szabó Magda: Régimódi történet - Bányai Rákhel
Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember - A szőnyegkereskedő felesége
Sławomir Mrożek: Tangó - Eugénia
Kálmán Imre: A montmartrei-i ibolya - Páholyosnő
Csiky Gergely: A nagymama - Galambosné
Pap Károly: Szent színpad - Giza
Molière: Tudós nők - Beliza
Shakespeare: Szentivánéji álom - Heléna
Tolsztoj: Élő holttest - Mása
1962 - Születésnapi óda
1966 - Költőnk és kora
1969 - Ditirambus a nőkhöz
1972 - Psyché
1976 - Asszonyok mondókái
1979 - Jászai Mari: Életem
1982 - Vizsolyi Biblia
1986 - Megtört asszony
1986 - Változások
2022 - Vizsolyi Biblia 2.0
1985 - Eszterlánc
1993 - Ki voltál, lányom?
2002 - Csillagszóró
1969 - Farkas–Ratkó-díj
1970 - Jászai Mari-díj
1975 - Érdemes művész
1989 - A Nemzeti Színház örökös tagja
1999 - Sík Ferenc-emlékgyűrű
2001 - Ivánka Csaba-díj
2004 - Főnix díj
2006 - A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
2009 - Szendrő József-díj
2010 - Kossuth-díj
2018 - Agárdy-emléklánc
2018 - Arany Medál díj – életműdíj






Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.