Európa legnagyobb földalatti tava, a hinterbrühli tavas barlang Bécs mellett vár, hogy lenyűgözzön

A Bécstől mintegy 15 kilométerre délre fekvő Hinterbrühl egy lenyűgöző természeti kincsnek egy különös turisztikai nevezetességnek, Európa legnagyobb földalatti tavának, a Seegrotténak, más néven a hinterbrühli tavas barlangnak ad otthont.

• A Seegrotte Európa legnagyobb földalatti tava, amely egy 1912-es bányaszerencsétlenség nyomán alakult ki.
• A helyszín múltja sötét: a második világháború alatt kényszermunkatábor és repülőgépgyár működött a barlangban.
• Ma felújított, misztikus turisztikai látványosság: csónakázással, kiállításokkal és egész évben látogatható programokkal várja az érdeklődőket.

Egykor bánya, ma Alsó-Ausztria látványossága: a hinterbrühli tavas barlang

A 6200 m²-es kiterjedésű tó 60 méterrel a felszín alatt, egy korábbi gipszbánya gyomrában alakult ki egy 1912-ben bekövetkezett vízbetörés következtében, amikor 20 millió köbméter víz öntötte el a barlangot.

Az átlagosan 1,2 méter mély tavat hét forrás táplálja, s mivel természetes lefolyása nincs, éjszakánként mintegy 50-60 köbméter víz kiszivattyúzásával tartják fenn a vízszintjét.

Elfeledett múlt

A Heiligenkreuz melletti Preinsfeld közelében található gipszbányát a XVIII. század óta használták, ahol elsősorban műtrágyagipszet termeltek ki. A bánya 1851-re már egy 95 méter hosszú főalagútból, két valamivel rövidebb mellékalagútból és két aknából állt.

A gipsszel töltött vödröket bányalovak hajtotta emelőszerkezettel juttatták a felszínre, amelyeknek a bánya gyomrában volt az istállója is, így az állatok, amelyek így akár 15-20 éven keresztül sem látták a napvilágot, megvakultak.

A kitermelt gipsz szállítását földalatti vasút építésével akarták korszerűsíteni, azonban az 1912-es robbanásos baleset (ezek sajnos sokszor emberéleteket is követelnek) – amely során a földalatti tó kialakult – meghiúsította a bánya további működését.

A bánya néhány éven át használaton kívül állt, amikor 1918-ban egy bécsi likőrgyártó, Friedrich Fischer azzal a szándékkal vásárolta meg, hogy szórakoztató központot hozzon létre benne.

Noha ez a terv nem valósult meg, a bánya, illetve a benne kialakult tó – mint látványosság – 1932-ben a nagyközönség számára végül csak megnyílt. 1937-ben már mintegy 50 ezer látogató kereste fel a nagy népszerűségnek örvendő nevezetességet, ahol elektromos hajó szállította az utasokat.

1943-ra az egykori bányát is elérte a második világháború szele, az 1938-ban Ausztriát elfoglaló Német Birodalom raktárakat alakított ki a föld alatt.

Az év nyarától a Heinkel repülőgépgyár működött az egykori bányában, ahol a mauthauseni koncentrációs tábor altáborának politikai foglyai gyártották a repülőgépeket a Wehrmacht számára kényszermunkában. A tó vizét kiszivattyúzták, és a sík tómedret lebetonozták.

A Seegrotte feletti koncentrációs tábor helyén ma egy 1000 m²-es emlékmű áll, az egykor itt meghalt kényszermunkásokra emlékezve.

Hadiüzemből ismét turistalátványosság

A háborút követően az egykori bánya egy rövid időre a Vörös Hadsereg tulajdonába került, de 1948-tól újra megkezdődhettek a vezetett túrák az ismét vízzel megtelt barlangban, melyen 1949 húsvétjától folytatódhattak a hajós túrák is.

1984-ben a barlang bérlője visszaadta a Seegrotte bérleti jogát, amely ezúttal visszakerült az eredeti tulajdonos, Friedrich Fischer leszármazottaihoz.

2004-ben halálos baleset történt a barlangtavon, amikor az egyik hajó felborult és a 28 utas közül ketten beszorultak a jármű alá. A balesetet követően a hajóállományt le kellett cserélni és a biztonsági intézkedéseket megszigorították.

Különleges, misztikus turisztikai attrakció

2019-ben új üzemeltető vette át a Seegrottét, amelyet felújíttatott, kibővítette, majd 2022-ben a helyszín újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

Az egykori bánya ma két szinten látogatható. A felső szinten egy nagyjából 300 m²-es kisebb tó, a barlangmúzeum, egy kápolna található, de itt nézhetjük meg az egykor itt működő repülőgépgyárban készült egyik repülőgép – a világ legelső sugárhajtású vadászgépei (HE-162) voltak – kiállított példányát is.

Szintén a barlangban látható egy arany festésű sárkányhajó is, amely az 1993-ban készült A három testőr című film egyik kellék volt, amelynek bizonyos jeleneteit itt, a barlangtavon vették fel.

A barlang alsó szintjén található a mindössze 8 °C hőmérsékletű nagy tó, amelyen sejtelmesen megvilágított labirintusokon keresztül csónakázhatnak a látogatók. A tavon két 25 személyes hajó közlekedik.

A Seegrotte, ahol csónakázással egybekötött magyar nyelvű idegenvezetésen is részt vehetünk, egész évben várja a látogatókat, így kiváló program lehet akár egy hétvégén is, nyáron pedig a forróság elől érdemes ide menekülni. 

Nézd meg a Seegrottét videón is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: