
Krakkónak minden köve a régmúltról, történelemről mesél. A város hangulata, atmoszférája is, mintha csak a középkorba repítene, hogy elmesélje azokat az ódon történeteket, melyeket gyakran a két ország – Lengyel- és Magyarország – együtt élt meg. Következő cikkünkben Krakkó látnivalóival ismertetünk meg, amelyeket mindenképpen érdemes bebarangolni, ha ott jársz.

A Visztula folyó partján elterülő város Lengyelország egyik legrégebbi és legfontosabb települése, amely évszázadokon át királyi székhelyként funkcionált.
Ma pezsgő kulturális központ, amely nemcsak középkori hangulatával, gyönyörű építészetével, de vendégszerető lakói miatt is magával ragadja látogatóit. A város könnyen bejárható gyalogosan is, így kényelmesen fedezhetjük fel a számtalan látnivalót, ráadásul egy izgalmas hétvégi programnak is kiváló.
Bár a város területe 2000 éve lakott, Krakkó igazi történelme valamikor a középkorban kezdődött, a XIV. századtól a XVIII. századig még Lengyelország fővárosa is volt.
A magyar és a lengyel nép történelme az évszázadok során többször is összefonódott, a két ország között évszázadokon át szoros politikai és kulturális kapcsolatok álltak fenn. A Jagelló-ház, amely magyar királyokat is adott, lengyel eredetű volt, ami jól példázza a történelmi összetartozást, amelyből a „lengyel–magyar két jó barát” kezdetű szólás is ered. Krakkóban járva számos olyan emlékkel találkozhatunk, amelyek a közös múltra emlékeztetnek.
Európa egyik legnagyobb középkori főtere a krakkói Rynek Główny, amely évszázadok óta a város társadalmi és kereskedelmi életének központja. A tér közepén található a reneszánsz stílusú Posztócsarnok (Sukiennice), ahol ma ajándékboltok, kézműves standok és kávézók várják a látogatókat. A Posztócsarnok emeletén található a Nemzeti Múzeum egyik galériája is, ahol lengyel festményeket csodálhatunk meg.
A tér keleti oldalán magasodik a lenyűgöző Szűz Mária-templom (Kościół Mariacki), amelynek két különböző magasságú tornya uralja a tér látképét. A templom belső tere is magával ragadó, különösen a kék csillagos égboltot utánzó mennyezeti festés, és Wit Stwosz mester hatalmas, faragott oltára. A magasabbik toronyból óránként hangzik fel a híres trombitaszó, a hejnal, amely egykor a város lakóit figyelmeztette a veszélyre.

A Főtér egy másik jellegzetes épülete a Városháza tornya (Wieża Ratuszowa), amely az egykori épület egyetlen megmaradt része. A toronyba érdemes felmászni, innen ugyanis csodálatos panoráma nyílik az egész városra.
A térhez szorosan kapcsolódik a Szent Adalbert-templom (Kościół św. Wojciecha), amely Lengyelország egyik legrégebbi kőtemploma. A legenda szerint ezen a helyen prédikált Szent Adalbert a X. században. A templom szerény külseje gazdag belsőt rejt.
Végül, de nem utolsósorban említésre méltó a teret díszítő számos emlékmű, köztük Adam Mickiewicz szobra, amely a lengyel romantika nagy költőjének állít emléket. A tér tele van kávézókkal és éttermekkel is, ahonnan kényelmesen szemlélhetjük a nyüzsgő forgatagot.
A Visztula folyó partján büszkén magasodó Wawel-domb Krakkó történelmi és spirituális központja. A dombon található a monumentális királyi vár (Zamek Królewski na Wawelu), amely évszázadokon át a lengyel uralkodók rezidenciájaként szolgált. A vár különböző stílusú épületegyüttese bepillantást enged a lengyel történelem különböző korszakaiba, látogathatók a királyi lakosztályok és a kincstár is.
A Wawel fontos része a reneszánsz árkádsorairól nevezetes várudvar, ahol gyakran rendeznek kulturális eseményeket. A domb alján található Krakkó szimbólumának a sárkánynak a barlangja, a Smocza Jama, amelyhez számos legenda fűződik, és amely a gyerekek számára is izgalmas látnivalót kínál.
A vár szomszédságában találjuk a fenséges waweli székesegyházat (Katedra Wawelska), amely a lengyel királyok koronázó- és temetkezési helye volt. A gótikus katedrális kápolnái, köztük a Zsigmond-kápolna aranyozott kupolájával, festői látványt nyújtanak. A székesegyházban nyugszik számos lengyel uralkodó és nemzeti hős.
A Wawel nem csupán építészeti remekmű, hanem a lengyel nemzeti identitás fontos szimbóluma is.

A monumentális, vörös téglából épült középkori városkapu, a Barbakán – a középkori védelmi rendszer részeként – egykor Krakkót védte, mára azonban a városfalnak csak néhány lenyűgöző része maradt fenn.
A masszív, hengeres alakú építmény a középkorban a Szent Flórián kapuval összekötve a város északi bejáratát védte. A Szent Flórián kapu (Brama Floriańska) a városfal északi oldalán álló gótikus torony, amely egykor a Királyi Út kezdőpontja volt. A kaput és a Barbakánt híd kötötte össze egymással.

A zsidó negyedként ismert Kazimierz egyedülálló hangulattal rendelkezik. Szűk utcáin régi zsinagógák, hangulatos kávézók és éttermek sorakoznak.
A negyed tele van történelemmel és kulturális emlékekkel, de egyben pezsgő éjszakai élettel is büszkélkedik. Érdemes sétálni a macskaköves utcákon és felfedezni a rejtett zugokat, hiszen így lehet csak igazán megismerni ezt az elbűvölő lengyel várost.
Az alábbi videón megnézheted a Kazimierz negyedet:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.