Így lett Olmütz a történelem csendes színpada – A festői szépségű város, ahol a császárok nyomában járhatunk

Morvaország egykori fővárosa, Olmütz ma is őrzi azt a csendes méltóságot, amit csak a történelemben megedződött városok tudnak. Katedrálisai, szobrai és barokk terei nem harsányan vonzzák a látogatót, hanem lassan fonják körül – mint egy régi levél, amit újra és újra előveszünk, mert érezzük: van még benne valami, amit eddig nem vettünk észre.

Olmütz (csehül Olomouc) a Morva-fennsík szívében fekszik. Nem harsány, nem önreklámozó, mégis bőkezűen osztogatja a szépséget: barokk terek, elfeledett dómok, padokon üldögélő nyugdíjasok és egy orloj, amely ugyan nem a prágai, de semmivel sem marad el a mögött. Ez a cikk azoknak szól, akik szeretik az ismeretlen, felfedezésre váró helyeket, és azt, ha egy város úgy mesél, hogy közben nem kiabál.

Egy város, ami túlélte a birodalmakat – Históriás Olmütz

Olmütz Csehország egyik legrégebbi városa, története legalább ezer évre nyúlik vissza. Az Árpád-korban magyarok is jártak itt, majd a város pedig a Habsburg Birodalom egyik legfontosabb erődítménye lett, ahová nemcsak hadvezérek, de császárok is előszeretettel vonultak vissza. 1848 őszén például itt, az Érseki Palotában kényszerítették lemondásra V. Ferdinándot, és itt írták alá az úgy nevezett oktrojált, vagyis kikényszerített alkotmányt is – nem mellékesen, ez volt Ferenc József politikai indulása (ugye emlékszünk még rá a történelem órákról?). Az Érseki Palotába a belépő 180 CZK, vagyis 2 900 Ft. Olmütz tehát nemcsak barokk szobrokat, hanem egész birodalmak visszhangját őrzi ódon falai között.

A város szíve: Horní náměstí és a Szentháromság-oszlop

A belváros, főként a Horní náměstí, a város lüktető, de mégis nyugodt közepe. A macskaköves tér közepén emelkedik az UNESCO Világörökségként is jegyzett Szentháromság-oszlop, amely nemcsak a legnagyobb barokk oszlop Csehországban, de az egyik legszebben faragott is. Díszes formavilága, aranyozott részletei és a történelem súlya, amelyről a mészkőbe vésett szobrok mesélni tudnának, mind arra késztetnek, hogy csak leülj egy padra egy pillanatra és csodáld. A tér másik nevezetessége az asztrológiai óra (orloj) – ami bár nem olyan bonyolult, mint prágai testvére, de annál emberibb. Délben bábfigurák táncolnak, miközben a háttérben kommunista idők hőseinek alakjai forognak.

A tér sarkán magasodik a kecses formavilágú városháza, amelynek árkádjában található az Olmützi Információs Központ, ahol Olmützi Régió Kártyát vásárolhatunk, amely számos múzeumba kínál ingyenes belépést.

Dómok, templomok, szakrális csönd

A történelmi belváros egyik legnagyobb meglepetése a Szent Vencel-katedrális – monumentális, sötét, gótikus, ahogyan a nagy templomok lenni szoktak, de belül nyugalmat és fényt áraszt. A katedrálisban őrzik az egykori morva püspökség relikviáit, és a templomtorony Csehország második legmagasabb egyházi tornya.

Pár utcával arrébb, kisebb, de ugyanolyan lenyűgöző a Szent Maurícius-templom, amely különösen az orgonájáról híres – Európa egyik legnagyobbja.

És ha már az ég felé tekintünk: a város határában áll az Hradisko-monostor, amely egykor bencés kolostorként működött, ma katonai kórház, de belső udvarai, barokk freskói vezetett túrával ma is látogathatók. Az Olmützi Régió Kártyát itt is elfogadják.

Gasztronómia: sajt, sör, fokhagyma

Ha Olmütznek lenne illat-emléke, az biztosan a tvarůžky sajt, a kvargli lenne. Erőteljes, csípős, szinte agresszív aromájú sajt, amelyet vagy gyűlöl az ember, vagy rajong érte. A legjobb kóstolási forma: friss kenyér, lilahagyma, hideg morva sör – mindezt mondjuk egy sörkertben.

Ebédidőben remek választás lehet egy klasszikus gulyás, pácolt húsok, knédli, mindezt rusztikus tálalásban (tradicionális ebéd ~ 330 CZK/ 5 400 Ft, egy könnyű vacsora – mondjuk sör, snack-el 180 CZK/ 2 900 Ft, kávét süteménnyel már 100 CZK/ 1 600 Ft körül is találunk).

Travelo tippek és trükkök

• Vásárold meg az Olomouc Region Cardot, ha legalább 2 múzeumba mennél és szeretnéd használni a közlekedést is (48h: 240 CZK / ~3 900 Ft, 5 napos: 480 CZK / ~7 760 Ft).
• A város tökéletesen bejárható gyalog, de jó cipő kötelező – a macskakövek nem kegyelmeznek.
• A legtöbb étteremben van napi menü, amit 11:30 és 14:00 között érdemes keresni – finom és olcsó.
• Próbáld ki a tvarůžky sajtot, de ne csomagold bőröndbe – a szag napokig velünk marad.
• Az orlojhoz érdemes délre időzíteni a látogatást, amikor a figurák életre kelnek.
• Vacsoraidőt hétvégén előre foglald, különösen a belvárosban.
• A városnak gyönyörű karácsonyi vására van, érdemes felfedezni, ha télen erre jársz

Olmütz nem akar mindenáron elbűvölni – de épp ezért eredményes. Egy város, amelyen nem lehet csak úgy átrohanni, csak lassan, komótosan ízlelgetni. És ha elég időt adsz neki, végül ő is megnyílik – lassan, mélyen, őszintén.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: