A versailles-i kastély ma is a Napkirály dicsőséges korszakát tükrözi

Megszületett a Napkirály, és vele együtt a pompa: fényűzés és hatalom Versailles-ban – Galéria

PUBLIKÁLÁS: 2025. szeptember 05. 12:45

Egyedülálló stílusával, gazdag kultúrájával és páratlan hatalmával a XVII. századi Franciaország uralkodója örökre beírta magát a történelembe. Lajos egykori pompáját a mai napig őrzi a versailles-i kastély, ahol a Napkirály élete a fényűzés és a hatalom szimbóluma lett.

Etédi Alexa

A szerző cikkei

387 éve, 1638. szeptember 5-én született minden idők legtovább hatalmon lévő uralkodója, XIV. Lajos, azaz a Napkirály (franciául: le Roi Soleil), aki 1643-tól, egészen 1715-ös haláláig, vagyis 72 éven és 110 napon keresztül ült a francia trónon. Galériánkban egyik legnagyobb örökségét, a versailles-i kastélyt mutatjuk be.

Napkirály, Versailles, kastélypark medencével — A Napkirály grandiózus, fényűző hajléka, a versailles-i kastély, és annak kertjei az európai kastélyépítészet legtündöklőbb példája Fotó: Celso Pupo / Shutterstock

Versailles ragyogása: a Napkirály öröksége

Becenevét azért kapta, mert az abszolutista uralkodó meg volt róla győződve, hogy ő Isten földi helytartója, aki úgy nyújt fényt és meleget alattvalóinak, mint ahogy a Nap a Földnek. Egész uralkodásának szimbóluma a Nap volt, abszolút hatalmát a napkultusz szimbolizálta. Ő testesítette meg a napfelkeltét „Az Éjszaka” című balettelőadáson, és számos festményen is így jelent meg; mind közül a leghíresebb Nicolas Mignard alkotása, amelyen Lajos a Nap, illetve Apolló napisten társaságában látható.

A Napkirály uralkodásához több ismert és kevésbé ismert esemény kapcsolódik – például felszámolta Franciaországban a protestantizmust, számos háborút vívott, és nem utolsósorban a feudalizmus utolsó maradványait is eltörölte azzal, hogy a francia nemességet arra kötelezte, hogy az általa megálmodott, pazar kertekkel és fényűző termekkel ellátott versailles-i kastélyba költözzenek.

Itt, Versailles-ban teljesedett ki a király napkultusza is, s bár Lajost látszólag csak az általa adott legfényűzőbb, legpompásabb, s meglehetősen léha bálok, ünnepségek érdekelték, uralkodása komolyan befolyásolta Európa történelmét, követendő példája lett valamennyi abszolutista uralkodónak (ma is a központosított államhatalom mintaképe), és ekkor kezdett kibontakozni a francia gyarmatbirodalom is.

Udvarában – különösen a versailles-i kastélyban – olyan művészeket pártfogolt, mint Molière, Jean Racine, vagy Jean-Baptiste Lully, és nem mellesleg megalapította a Francia Természettudományi Akadémiát is. Születése évfordulóján pillantsunk be egyik legnagyobb műve, a versailles-i kastély kertjeibe, szalonjaiba.

Az európai kastélyépítészet csúcspontjának tartott versailles-i kastély 1682-től 1789-ig, vagyis a francia forradalomig volt a francia királyok lakhelye.

A versailles-i kastély elképesztő barokk kertjei épp olyan fontosak voltak, mint aga a kastély: ünnepségeket, bálokat, színdarabokat rendeztek itt.

A kastély egyik leglátványosabb terme a híres Tükörgaléria, amelya Háború és a Béke szalonjaival együtt csaknem száz méter hosszú terem együttest alkotnak.

Virágos kert a kastély déli szárnyánál, amely csupán egy töredéke a teljes kertkomplexumnak, amely az épületet körülöleli.

A kastély belső díszítése a túlcsorduló rokokó stílus jegyeit tükrözi.

A Létó medence Ovidius Metamorfózisa alapján, a medence Létó legendáját jeleníti meg, miután Jupiter az istennő ellenségeit békává és gyíkká változtatta.

A 120 méter hosszú Csata galéria, amelyet 1837-ben alakítottak ki Pierre François Léonard Fontaine és Nepveu tervei alapján.

A királyné faluja, illetve háza nem a Napkirály idején, hanem később, Marie Antonette számára készült, akinek Richard Mique építész tejgazdaságot, mellé kisméretű színházat, könyvtárat és egy malmot tervezett.

Az uralkodói étkező szalon, melynek párnázott zsámolyain azok az udvaroncok ülhettek, akik a király, vagy a királyné kegyeltjei voltak.

Még a kevésbé díszes részek is olyan fenséges kialakításúak, hogy kétségünk sem férhet hozzá, ez a folyosó is a versailles-i kastélyhoz tartozik.

Galéria: A Napkirály születésnapjára: fényűzés és hatalom Versailles-ban (Galéria)

1/10

Az európai kastélyépítészet csúcspontjának tartott versailles-i kastély 1682-től 1789-ig, vagyis a francia forradalomig volt a francia királyok lakhelye.