Isola Bella, az olaszok féltve őrzött édenkertje – A sziklaszigetre épült pazar palota téged is elvarázsol

Észak-Olaszország festői tavainak egyikén, a Lago Maggiore vizén, a Borromeo-szigetek középen bújik meg Isola Bella, amelynek története egyszerre mesél mérnöki merészségről, művészi igényességről és több évszázadnyi elszánt munkáról. Ma a világ egyik legismertebb barokk kertjével és elegáns palotájával vonzza a látogatókat, de valaha csupán egy sziklás zátony volt, ahol halászok éltek. Négy évszázad alatt azonban a Borromeo család keze alatt az egyszerű kősziget egy olyan helyszínné változott át, amely Európa elitjének egyik kedvenc találkozópontjává vált.

Isola Bella: a hajó alakú álom

A XV. században a terület a Visconti családé volt, majd a Borromeók birtokába került, akik nagyívű terveket szőttek vele kapcsolatban. III. Carlo Borromeo 1632-ben kezdte el építeni a palotát, felesége, Isabella d’Adda tiszteletére. Az 1629-31-es nagy itáliai pestisjárvány azonban félbeszakította a munkálatokat, így később fiai, elsősorban VI. Vitaliano folytatták a vállalkozást. Mire 1671-ben felavatták a kertet, a sziget már elnyerte ma is ismert hajó formáját: a palota volt az orr, a teraszos kert pedig a tat.

A XVII. században Isola Bella - de nem a szicíliai Isola Bella - neve gyorsan eljutott Európa előkelő köreihez. Bálokat, ünnepségeket rendeztek, és rangos vendégeket fogadtak. A palota termeiben ma is ott érezhető a kor szelleme: az Empire-stílusú Napóleon-terem, a 130 festményt őrző képtár, a trónterem, a gazdagon díszített szalonok mind a pompa és a reprezentáció jegyében születtek. A földszinten grották sorakoznak, kagylókkal és kőmozaikkal borított falakkal, amelyek nyáron hűs menedéket nyújtanak.

A kert színpada

A palotát körülölelő kert inkább tűnik színházi díszletnek, mint pusztán növénygyűjteménynek. Szobrok, obeliszkek, szökőkutak és gondosan nyírt növények kísérik a látogatót. A központi látványosság a „Teatro Massimo”, egy amfiteátrum, amelyet Carlo Simonetta milánói szobrász alkotásai ékesítenek. A tetején az egyszarvú szobra áll – a Borromeo család címerállata –, amelyen egy apró Ámor ül, a becsület és a szerelem jelképeként. A szimbolikus obeliszkek a négy őselemet jelenítik meg: levegő, víz, föld és tűz.

A kertben a mediterrán világ illatai és színei keverednek az egzotikum ritkaságaival. Citrom- és babérfák, magnóliák, kaméliák, rododendronok és azáleák nyílnak egymás mellett, miközben az évszázados kampferfa és a kétméteres leveleiről híres Gunnera manicata egzotikus sziluettje uralja a látképet. Ritka növények is otthonra találtak itt, mint hófehér virágaival a Halesia diptera, vagy a mexikói fenyő. Az üvegházban gondosan nevelik a kert növényeit, a parterek között pedig hófehér pávák sétálnak szabadon.

A látogatás élménye

Az Isola Bella nem csupán egy sziget – inkább egy gondosan megkomponált színpad, ahol a történelem, a természet és az építészet együtt mesélnek egy több évszázados történetet. A Lago Maggiore vizéről nézve a palota 80 méteres homlokzata és 37 méterrel a víztükör felett az egyszarvú szobra uralja a látképet.

Bár a sziget kicsi, minden lépése egy újabb felfedezés – akár egy apró részlet a mozaikban, amelyből végül összeáll a Borromeók mesterműve.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: