Nem csak Pisában dőlnek az épületek– 8 elképesztő ferde torony, amiről eddig talán még nem is hallottál

1173. augusztus 9-én kezdték el építeni a világ talán legismertebb, és kétségkívül legfotózottabb ferde tornyát: a pisai ferde tornyot. A középkori harangtorony eredetileg egyenesnek készült, de már az építkezés korai szakaszában megsüllyedt az ingoványos talajon. Az évszázadokon át tartó, megszakításokkal tarkított kivitelezés során a mérnökök és építészek folyamatosan próbálták korrigálni a dőlést, ami végül a pisai ferde torony egyik legvonzóbb jellemzőjévé vált.

A torony 55,86 méter magas, és a legnagyobb mért ferdesége elérte az 5,5 fokot is, mielőtt stabilizálták volna. A modern mérnöki beavatkozásoknak köszönhetően ma már nem süllyed tovább, évente milliók zarándokolnak el, hogy „kitámasszák” a képeken. A pisai ferde torony mára nemcsak Olaszország, hanem az egész világ ikonikus látványosságává vált. És bár ez a torony a leghíresebb, korántsem az egyetlen ferde torony a világon.

Íme néhány további különleges ferde torony, amit eddig talán nem ismertél:

• Huma ferde tornya (India)

Az indiai Odisha államban található torony a Huma templom része, és különlegessége, hogy amíg a templom megdől, a csúcsa merőleges a talajra. A torony körülbelül 13,8 fokos szögben dől, ami a pisainál is meredekebb. A hindu istennek, Bimaleshwar istennek szentelt templom dőlésének oka máig nem teljesen tisztázott.

• Suurhuseni ferde torony (Németország)

Ennek az evangélikus templomnak a tornya az egyik legferdébb a világon: 6,27 fokos dőlésszögével 2008-ig Guinness-rekorder is volt. A XIV. századi téglaépítmény Észak-Németország keleti fríz régiójának mocsaras talaja miatt kezdett süllyedni. A torony ma is látogatható, és külön érdekessége, hogy aktív templomi funkciót is betölt.

• Nyevjanszk-torony (Oroszország)

Az Urál vidékén, Nyevjanszk városában álló 57,5 méter magas torony a XVIII. század elején épült, feltehetően az iparmágnás Demidov család megrendelésére. A torony körülbelül 3 fokkal dől, és a legenda szerint egy titkos laboratórium is működött benne. A toronyhoz több összeesküvés-elmélet és akusztikai érdekesség is kapcsolódik.

• Capital Gate Tower (Egyesült Arab Emírségek)

A modern kor „ferde tornya", amely Abu-Dzabiban magasodik, 18 fokos dőlésszöggel — ezt az épületet szándékosan tervezték így. A 160 méter magas épület Guinness-rekorder a „világ legferdébb mesterséges tornya” kategóriában. Irodáknak és egy ötcsillagos szállodának ad otthont, és a technikai megoldásai önmagukban is mérnöki bravúrok.

• Bad Frankenhausen templomtornya (Németország)

Ez a türingiai városban található gótikus templomtorony 4,9 fokos dőlésszögével Németország egyik legferdébb építménye. A XIV. századi torony szintén a mocsaras talaj miatt dőlt meg, de szerkezetileg stabil. Egyes kutatók szerint hosszú távon veszélyeztetett lehet, de jelenleg megerősített állapotban látogatható.

• Toruni ferde torony (Lengyelország)

A Visztula-parti, UNESCO világörökségi védelem alatt álló Toruń középkori városfalába illesztett torony eredetileg védelmi célokat szolgált. A XIII. században emelt építmény mára kb. 1,5 méteres elmozdulással dől kifelé. A toronyhoz helyi legendák is kapcsolódnak: aki meg tud állni a fal mellett anélkül, hogy elvesztené egyensúlyát, az állítólag ártatlan ember.

• Tigris-hegyi pagoda (Kína)

A kínai Szucsouban található, 7 szintes pagoda – mely az egykori Yunnyan templom elsődleges pagodája – több mint ezeréves (építése 907-ben kezdődött), és jelenleg mintegy 3 fokkal dől. A süllyedést a félig kőből, félig földből álló alap szerkezete, a két tartóoszlop repedése és a mozgó talaj okozta. A pagoda ma is jelentős buddhista zarándokhely, és Kína „ferde tornyának” is nevezik.

• Asinelli- és Garisenda-tornyok (Olaszország)

Bologna központjában emelkedik ez a két, 1109 és 1119 között épült középkori torony, amelyek közül a kisebb, a 48 méteres Garisenda 4 fokos dőlésszögével vált híressé. A magasabbik, az Asinelli 97 méter, és enyhébb, kb. 1,3 fokos dőléssel bír. A páros a város jelképe, és a diákbabonák szerint aki megmássza az Asinellit, az sosem szerzi meg a diplomáját.

A világ ferde tornyai a mérnöki hibák és talajsüllyedések szülöttei – vagy épp zseniális szándékos alkotások. Legyen szó középkori bástyáról vagy futurisztikus felhőkarcolóról, mindegyikük emlékeztet rá: sokszor a tökéletlenség lehet a legnagyobb vonzerő.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: