Bhután, a boldogság fellegvára – A fenntartható turizmus idilli példája a Himalájában

A klímakrízis és a túlturizmus egyre égetőbb kérdései közepette a turisztikai ipar szereplői világszerte arra kényszerülnek, hogy újragondolják a „fejlődés” fogalmát. Miközben a legtöbb ország a turisták számának maximalizálására törekszik, Bhután, a Keleti-Himalájában fekvő, karbon-negatív ország, egy teljesen más utat, a fenntartható turizmust választotta. A „magas érték, alacsony hatás” elvén alapuló, felelős turizmuspolitikája nem csupán a bevételeket célozza, hanem legfőképp természeti és kulturális örökségének megőrzését tartja szem előtt.

Így csinálja Bhután: a fenntartható turizmus mesterkurzusa

Bhután a világ első karbon-negatív országa, ami azt jelenti, hogy több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit kibocsát. Ezt többek között az alkotmányban rögzített előírásnak köszönheti, amely szerint az ország területének legalább 60%-át erdőnek kell borítania. Ez a környezettudatos hozzáállás tükröződik a turizmusban is.

A „magas érték, alacsony hatás” turizmuspolitika

Bhután 2008 óta alkalmazza a „magas érték, alacsony hatás” politikáját, amelynek fő eleme egy napi díj, az úgynevezett Sustainable Development Fee (SDF), azaz Fenntartható Fejlődési Díj. Ez a díj korlátozza a turisták számát, és jelentős bevételt generál, amelyet Bhután a fejlődésére fordít. Jelenleg az SDF 100 USD (körülbelül 38 000 Ft) éjszakánként, felnőttek számára, kivéve az indiai állampolgárokat, akiknek 1200 INR (körülbelül 5200 Ft) a díja. Fontos megjegyezni, hogy a díj a gyermekek számára kedvezményes vagy ingyenes.

A díjból befolyó összegeket a központi költségvetésbe gyűjtik, és olyan projektek finanszírozására használják, amelyek hosszú távú, fenntartható lehetőségeket teremtenek a bhutáni emberek számára. Ezek a projektek magukban foglalják az ingyenes egészségügyi ellátást, az oktatási és képzési programokat, a turizmus és vendéglátás fejlesztését, az infrastruktúra javítását, a környezetvédelmet, a kulturális örökség megőrzését, valamint a helyi vállalkozások támogatását.

A Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) fókuszában

Bhután gazdasági fejlődésének kulcsa a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness – GNH) index, amelyet az ország negyedik királya, Jigme Singye Wangchuck fogalmazott meg az 1970-es években. A GNH a gazdasági növekedés (GDP) helyett a kollektív boldogság holisztikus mérésére törekszik. Alapját négy pillér adja: a fenntartható és méltányos társadalmi-gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a kultúra megőrzése és előmozdítása, valamint a jó kormányzás.

A GNH kilenc területet (például pszichológiai jólét, egészségügy, oktatás, ökológiai sokféleség) vizsgál, és rendszeresen, felmérések útján méri. Bár a GNH-t érték kritikák, a holisztikus megközelítésének köszönhetően globális mintaként szolgálhat a nem kizárólag gazdasági szempontú fejlődési modellek kidolgozásához.

Fenntartható infrastruktúra és közösségi turizmus

Bhután elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt az infrastruktúra fejlesztésében is megmutatkozik. Az ország előnyben részesíti az ökobarát szálláshelyeket, amelyek környezettudatosak, és minimális hatást gyakorolnak a környezetre. Ezek a szállások gyakran megújuló energiaforrásokat, például nap- és vízerőműveket használnak, és nagy hangsúlyt fektetnek a hulladékcsökkentésre és az újrahasznosításra.

A közösségi turizmus a fenntartható utazás másik alappillére Bhutánban. A turistákat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt a helyi közösségek életében: látogassanak el hagyományos szertartásokra, szálljanak meg helyi családoknál, vásároljanak kézműves termékeket, és vegyenek részt a helyi lakosok által vezetett túrákon. Ez a megközelítés nemcsak a helyi közösségeknek biztosít bevételt, hanem a látogatókat is oktatja a kulturális érzékenységről és a környezetvédelem fontosságáról.

A természetvédelmi törvények szigorúsága

Az bhutáni alkotmány kimondja, hogy az ország területének legalább 60%-át erdővel kell borítani. Ennek eredményeként az ország erdői karbonnyelőként működnek, ami hozzájárul a globális klímavédelemhez. A védett területek széles hálózata ad otthont olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a bengáli tigris, a hópárduc és a vörös panda.

A kormány szigorú orvvadászat-ellenes intézkedéseket léptetett életbe, és a helyi közösségek aktív részvételével biztosítja az állatok élőhelyének védelmét. Ezenkívül kutatási és monitoring programok segítik a fajok megőrzését, és oktatási programok révén a lakosság is aktívan részt vesz a természetvédelemben. Bhután példája azt mutatja, hogy a turizmus és a természetvédelem nem áll szemben egymással, sőt, egymást erősítve járulhatnak hozzá egy fenntarthatóbb jövőhöz.

Ez a videó bemutatja, miért is tekinthető Bhután a világ egyetlen karbon-negatív országának:

Ezek a cikkek is érekelhetnek: