Csak sétálj végig a Playa Racetrack-en a Death Valley Nemzeti Parkban, és lehet, hogy valami furcsát fogsz észrevenni. A száraz tófenéken ugyanis hatalmas sziklákat fedezhetsz fel itt, amelyek mögött olyan nyomok látszódnak, mintha egy versenypályán hagyott guminyomok lennének.
A világ egyik legnagyobb rejtélye, hogy ezek az úgy nevezett "vitorlázó kövek", amelyek akár a 320 kilogrammos súlyt is elérhetik, szóval felmerül a kérdés: ki gondolná, hogy ezek a kövek csak úgy ide-oda közlekednek a tájon?
Ez egy olyan természeti jelenség, amely az 1940-es évek óta foglalkoztatja az embereket, ezért 2014-ben egy, a PLOS One-ban megjelent tanulmány azt tűzte ki célul, hogy egyszer s mindenkorra megoldja a rejtélyt úgy, hogy GPS-nyomkövetőket rögzít néhány sziklára, és time-lapse kamerákkal rögzíti azokat. Ez volt tehát az első alkalom, hogy a vitorlás köveket mozgásban rögzítették, ami egy olyan kulcsfontosságú felfedezéshez vezetett, amely megmagyarázhatja, miként mozognak.
A Death Valley Playa Racetrack a nyári hónapokban szép barna és poros, de télen egy sekély téli tó képződik a playa mentén. Amikor az időjárás kellően lehűl, a víz megfagy, és mindössze 3-6 milliméter vastag jégréteg képződik rajta. Ez nem sok, de elég ahhoz, hogy olyan lapokat hozzon létre, amelyek szétszakadnak, és enyhe szellő löki őket.
„Az általunk megfigyelt sziklamozgások szükséges feltétele, hogy a medence elég mély legyen ahhoz, hogy elmerítse a playa déli szakaszát, ugyanakkor elég sekély ahhoz, hogy sok kőzet részben szabaddá váljon a tó felszínén" – írták a szerzők.
"A sziklamozgások további ismétlődő jellemzői közé tartozik a lebegő jég jelenléte, a hőmérséklet és a napfény, amely elegendő ahhoz, hogy olvadékmedencéket hozzon létre a jégben, valamint az enyhe szellő, amely elég egyenletes a lebegő jég megmozgatásához."
A GPS nyomkövetők azt mutatták, hogy amint megindultak, a vitorlás kövek kényelmes tempóban haladtak, körülbelül 2-5 métert tettek meg percenként. Nem éppen F1-rekord, de biztosan ott vannak a Föld leggyorsabb élettelen sziklái között.
A tanulmány mögött álló tudósok igazán izgalmas versenyt láthattak, amikor 60 szikla kezdett egyszerre mozogni, és közülük néhány 224 métert is megtett. Feltételezték, hogy a jég szerepet játszhat a vitorlázó kövek jelenségében, de valódi meglepetés volt rádöbbenni, hogy milyen vékony jégrétegre van szükség, és milyen enyhe szél kell ahhoz, hogy mozgásba hozza ezeket a nagy köveket.
Valóban izgalmas verseny a Death Valley Nemzeti Parkból, de mégiscsak olyan, amelyhez nehéz lenne nézőközönséget szerezni, mivel a versenyszezonok évekig vagy évtizedekig is eltarthatnak, mivel a csapadék és a hó mennyisége nem elegendő, hogy elég mély téli tavat hozzon létre. Talán látványsportként az állatolimpia többet ígér.