A világ egyik legnagyobb rejtélye: hogyan mozognak maguktól métereket ezek az óriási sivatagi sziklák?

PUBLIKÁLÁS: 2025. március 02. 16:00
Csak sétálj végig a Playa Racetrack-en a Death Valley Nemzeti Parkban, és lehet, hogy valami furcsát fogsz észrevenni. A száraz tófenéken ugyanis hatalmas sziklákat fedezhetsz fel itt, amelyek mögött olyan nyomok látszódnak, mintha egy versenypályán hagyott guminyomok lennének.
A Death Valley Playa Racetrack-jének különös vitorlázó "vitorlás kövei" percenként 2-5 métert is megtehetnek - illusztráció Forrás: Wikipedia/CC BY 2.0

A világ egyik legnagyobb rejtélye - Ide-oda vitorlázó „vitorlás kövek"

A világ egyik legnagyobb rejtélye, hogy ezek az úgy nevezett "vitorlázó kövek", amelyek akár a 320 kilogrammos súlyt is elérhetik, szóval felmerül a kérdés: ki gondolná, hogy ezek a kövek csak úgy ide-oda közlekednek a tájon?

Ez egy olyan természeti jelenség, amely az 1940-es évek óta foglalkoztatja az embereket, ezért 2014-ben egy, a PLOS One-ban megjelent tanulmány azt tűzte ki célul, hogy egyszer s mindenkorra megoldja a rejtélyt úgy, hogy GPS-nyomkövetőket rögzít néhány sziklára, és time-lapse kamerákkal rögzíti azokat. Ez volt tehát az első alkalom, hogy a vitorlás köveket mozgásban rögzítették, ami egy olyan kulcsfontosságú felfedezéshez vezetett, amely megmagyarázhatja, miként mozognak.

A száraz tófenék adottságai

A Death Valley Playa Racetrack a nyári hónapokban szép barna és poros, de télen egy sekély téli tó képződik a playa mentén. Amikor az időjárás kellően lehűl, a víz megfagy, és mindössze 3-6 milliméter vastag jégréteg képződik rajta. Ez nem sok, de elég ahhoz, hogy olyan lapokat hozzon létre, amelyek szétszakadnak, és enyhe szellő löki őket.

A Death Valley Playa Racetrack kiszáradt tómedrében "vitorlázó" kövek a Tejút panorámájával - illusztráció Forrás: Wikipedia/Dan Duriscoe

„Az általunk megfigyelt sziklamozgások szükséges feltétele, hogy a medence elég mély legyen ahhoz, hogy elmerítse a playa déli szakaszát, ugyanakkor elég sekély ahhoz, hogy sok kőzet részben szabaddá váljon a tó felszínén" – írták a szerzők.

"A sziklamozgások további ismétlődő jellemzői közé tartozik a lebegő jég jelenléte, a hőmérséklet és a napfény, amely elegendő ahhoz, hogy olvadékmedencéket hozzon létre a jégben, valamint az enyhe szellő, amely elég egyenletes a lebegő jég megmozgatásához."

GPS-el a kövek nyomában

A GPS nyomkövetők azt mutatták, hogy amint megindultak, a vitorlás kövek kényelmes tempóban haladtak, körülbelül 2-5 métert tettek meg percenként. Nem éppen F1-rekord, de biztosan ott vannak a Föld leggyorsabb élettelen sziklái között.

A vitorlázó kövek nyomai alkalmanként nem lineárisak - illusztráció Forrás: Wikipedia/Jon Sullivan

A tanulmány mögött álló tudósok igazán izgalmas versenyt láthattak, amikor 60 szikla kezdett egyszerre mozogni, és közülük néhány 224 métert is megtett. Feltételezték, hogy a jég szerepet játszhat a vitorlázó kövek jelenségében, de valódi meglepetés volt rádöbbenni, hogy milyen vékony jégrétegre van szükség, és milyen enyhe szél kell ahhoz, hogy mozgásba hozza ezeket a nagy köveket.

Valóban izgalmas verseny a Death Valley Nemzeti Parkból, de mégiscsak olyan, amelyhez nehéz lenne nézőközönséget szerezni, mivel a versenyszezonok évekig vagy évtizedekig is eltarthatnak, mivel a csapadék és a hó mennyisége nem elegendő, hogy elég mély téli tavat hozzon létre. Talán látványsportként az állatolimpia többet ígér.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.