Világszerte egyre több nyaralóhely küzd a tömegturizmus következményeivel, a szeméttel, tüntetésekkel, vízhiánnyal. Ezért a „Fodor's" útikönyv közzétette azon úti célok, nyaralóhelyek listáját, amelyeket 2025-ben érdemes kerülni. Ezekből válogattunk most.
Világszerte egyre több hely küszködik a tömegturizmus okozta környezetszennyezéssel, ezért új stratégiákat fontolgatnak, hogy elkerüljék, hogy szezonról-szezonra ellepje a tömeg. Noha a turisták pénzt hoznak a régióba, másrészt károsítják is a környezetet. Mert ahol sok ember van, ott általában sok a szemét is, amely akkor is megmarad, ha az utazók már rég elmentek.
Bármilyen csodálatos is más országok és kultúrák felfedezése, ez káros lehet környezetünkre. A földrengések, aszályok, heves esőzések és árvizek, valamint erdőtüzek a világ számos részén egyre nagyobb problémákat okoznak – ezt a 2024-es év ismét egyértelműen megmutatta. A turizmus pedig nem teljesen ártatlan ebben.
A Sydney-i Egyetem tanulmánya szerint a globális turizmus felelős az összes éghajlatot károsító üvegházhatású gázkibocsátás 8 százalékáért. A tömegturizmus komoly problémát jelent bolygónknak a népszerű utazási célpontokon. Ezért a Fodor's amerikai utazási magazin évente kiad egy „tiltólistát" azokról a helyekről és régiókról, amelyeket az utazóknak az adott évben el kell kerülniük.
A listát nem utazási figyelmeztetésnek vagy bizonyos úti célok bojkottjára való felhívásnak szánták. Inkább ösztönözni kívánja az utazási tervek újragondolását és a fenntarthatóbb úti célok elérését. A felsorolt helyeknek a kiadó szerint több nyugalomra van szüksége – mert a helyek túlzsúfoltsága vagy a vízminőség romlása miatt a természetnek regenerálódásra van szüksége a gyógyuláshoz.
Bali sok ember álom úti célja. Gyönyörű strandok, lenyűgöző épületek, festői természet és vendégszerető kultúra, ahol sokan azonnal otthon érzik magukat, és amely minden évben utazók millióit vonzza a szigetre. És Bali esetében pontosan ez a probléma, mert "a tömegturizmus által vezérelt gyors és ellenőrizetlen fejlődés tönkreteszi Bali természetes élőhelyeit, a sziget ökológiai és kulturális örökségét, és plasztikus apokalipszishez vezet".
A Bali Tartományi Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban körülbelül 5,3 millió turista érkezett a szigetre. 2024 első felében további 22 százalékkal nőtt a látogatók száma az előző évhez képest. Az utazási forgalom növekedése pedig egyre nagyobb terhet ró a szigetre. A szemét mellett évente 33 000 tonna műanyag kerül Bali folyóiba, strandjaiba és a tengeri környezetbe. Komoly veszélyt jelentenek a sziget ökoszisztémáira.
Ez nem egy egyértelműen meghatározható desztináció, de 2024-ben egyre nagyobb problémát jelentettek már a tömegturizmus elleni heves tiltakozások is. Különösen a népszerű spanyol úti célok esetében az emberek többször is az utcára vonultak protestálni. Barcelonában például a helyi lakosok vízipisztolyokkal vették célba a turistákat.
Mallorcán és a Kanári-szigeteken is tízezrek tüntettek többször is a hazájukban tapasztalható tömegturizmus következményei ellen. De 2024-ben már Olaszországban is voltak tiltakozások, például Velencében. Olaszország legnépszerűbb városai közül többen már komoly intézkedéseket hoztak a tömegturizmus ellen.
A pálmafákkal szegélyezett fehér homokos strandok és a türkizkék vizek mellett elterülő luxusüdülőhelyek sokak számára álom úti célá teszik a thaiföldi Koh Samui szigetet. Ám a turistaparadicsom egy ideje komoly problémákkal küszködik: a sziget vízellátásával és – akárcsak Balin – a hulladékszállítással. Jelenleg 200 000 tonna szemetet tárolnak egy, a turisztikai látványosságoktól és a luxusvilláktól távol eső szeméttelepen.
Nincs megoldás az ártalmatlanításra, mondja Wijarn Simachaya, a Thaiföldi Környezetvédelmi Intézet elnöke. Így különösen a turizmusban jelenleg naponta 180-200 tonna új hulladék keletkezik. Ha túl sok a hulladék, egy részét hajóval szállítják a szárazföldre. De a vízellátás is problémás. Koh Samui 2024-ben már szerepelt a „tiltólistán", akkoriban, amikor a vízkészletek 70 százalékát kizárólag a turisták fogyasztották.
Ráadásul nincs ésszerű szennyvízkezelés sem. A szigeten az áramköltségek miatt nem használnak szennyvíztisztítót, a szennyvíz nagy részét egyszerűen a tengerbe engedik.
Bár Szicíliában a „Fehér Lótusz" effektus valószínűleg már alábbhagyott, a sziget továbbra is szerepel a „tiltólistán". Félő, hogy Agrigento városa, amely 2025-ben Olaszország kulturális fővárosa lesz, ez idő alatt hatalmas látogatószám-növekedést tapasztalhat. A régió azonban már most is rendkívüli vízválsággal küzd.
A városban mindig is tartálykocsikkal történtek a vízkiszállítások, de a klímaváltozás és az elmúlt évek gyakori szárazsága rontotta Agrigento helyzetét. Noha évek óta szó van a vízrendszer korszerűsítéséről, de ez idáig kevés előrelépés történt ez ügyben. A fejlesztés Agrigento történelmi és kulturális helyszíneit is veszélybe sodorja. A híres Templomok Völgye – az egyik oka annak, hogy a város ilyen népszerű – belesimul a régió mezőgazdasági tájába. A jelenleg is zajló szárazság tehát a régészeti lelőhelyekre is hatással lenne.
A világ legmagasabb hegye mára a kaland kedvelő utazók sláger célpontjává vált, akik felszerelését képzett serpák hordják fel a hegyre. Azonban a serpákra nézve is nagy a sérülés vagy akár a halál veszélye, ha ügyfeleik tapasztalatlanok.
Az elmúlt 25 évben több mint kétszeresére nőtt a mászók száma, évente körülbelül 58 000 ember keresi fel a nepáli Sagarmatha Nemzeti Parkot, ahol a Mount Everest található. Ez hatással van a helyiek életére is. Az egykor privát házak ma teaházakként és szállodákként működnek a kalandvágyók számára.
Ráadásul az emberek száma egyre nagyobb mennyiségű hulladékot produkál. Becslések szerint körülbelül 30 tonna szemét és hatalmas mennyiségű emberi ürülék található a hegy lejtőin, és a helyzet mára olyan rosszra fordult, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell hozni ellene.