Kiderült az igazság a torinói lepelről, ami a világ egyik legnagyobb rejtélyei közé tartozott

Kiderült az igazság a torinói lepelről

A Heritage folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők kormeghatározást végeztek a torinói lepelből vett mintán, és arra a következtetésre jutottak, hogy 2000 éves ereklyéről lehet szó.
A leplen, amelyet már régóta intenzíven vizsgáltak, egy halvány emberkép rajzolódik ki, amelyről egyesek úgy vélik, hogy Jézus teste csodálatos módon hagyott nyomot az anyagon. Míg a legújabb tanulmány nem tárgyalja azt a kérdést, hogy a műtárgy valóban Jézus temetési leple volt-e, a szerzők azt találták, hogy a kora nagyjából megfelel az időszaknak, amikor Jézus élt.

A katolikus ereklyét eddig hamisítványnak gondolták

A friss tanulmány leletek megkérdőjelezi a világ egyik legtöbbet tanulmányozott régészeti objektumának számító lepel középkori eredetét alátámasztó korábbi kutatásokat.

Míg egyes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a műtárgy valódi lehet, a tudományos konszenzus arra irányult, hogy a torinói lepel középkori műtárgy és hamisítvány.

A leplet 1389-ben Troyes püspöke, Pierre d'Arcis hamisnakj minősítette, és állítólag azonosította a felelős művészt. Mindazonáltal a vita még mindig tart, a bizonytalanságok és az alternatív nézőpontok továbbra is fennállnak, ami hátráltatja a hitelességével kapcsolatos végleges következtetést.

A lepel középkori eredetére utaló kutatások között szerepel az 1980-as évek végén elvégzett kulcsfontosságú radiokarbon-tanulmány, amely arra a következtetésre jutott, hogy a vászon i.sz. 1260 és 1390 közé datálható – ami megfelel a műtárgy első dokumentált megjelenésének Franciaországban az 1350-es években. Ezek az eredmények azt mutatták, hogy ez nem Jézus temetőruhája.

A katolikus ereklye körül még mindig sok a tudományos vita

Egyes szakértők, például a Heritage tanulmány szerzői azonban azzal érvelnek, hogy a korábbi tesztek a szennyeződések miatt hibásak lehettek. A szennyeződési hipotézissel kapcsolatos ilyen érveket korábban is megkérdőjelezték.

A Heritage tanulmányban Liberato De Caro vezető kutató, az olaszországi Kristálytani Intézet munkatársai egy új módszert alkalmaztak az ősi vászonszálak kormeghatározására a szerkezeti degradációjuk vizsgálatával a széles látószögű röntgenszórás néven ismert technikával. Ezt alkalmazták egy kis mintára a lepelből, amely jelenleg az olaszországi torinói Keresztelő Szent János-székesegyházban található.

A tanulmány szerzői azt mondták, hogy az elemzésük eredményei "teljesen összeegyeztethetők" a vászonmintából származó analóg mérésekkel, amelyek keltezése a történelmi feljegyzések szerint i.sz. 55-74, és összhangban van azzal a hipotézissel, hogy a torinói lepel egy 2000 éves ereklye – írja a Newsweek.

"A röntgensugár behatol az anyagba, és lehetővé teszi a struktúrák sorrendjének mérését" - mondta De Caro a Newsweek-nek . "Az öregedéssel – sok évszázados periódusokkal – a cellulóz természetes rendjének csökkenését mutatja. Röntgenfelvétellel meg tudjuk mérni ezt a sorrendet, és kort rendelhetünk a vizsgált mintához."

A szerzők megjegyzik, hogy az eredmények csak akkor kompatibilisek ezzel a hipotézissel, ha a műtárgyat megfelelő átlagos hőmérsékleten (körülbelül 20-22,5 Celsius-fok vagy 68-72,5 Fahrenheit-fok) és 55-75 százalékos relatív páratartalom mellett tartották. 13 évszázados ismeretlen történelemre, ráadásul hét évszázados ismert európai történelemre.

"A kutatásban feltüntetett hőmérsékleti és páratartalom-értékek "világi értékek", vagyis nagyon hosszú, 100 éves időszak átlagértékei. A világi átlagértékek a napi/havi/szezonális ingadozásokhoz képest meglehetősen állandóak." – mondta De Caro.

Mivel az eredmények nem egyeznek a korábbi radiokarbonos kormeghatározási kutatásokkal, a szerzők szerint "tanulmányunk következtetéseinek megerősítéséhez további, a torinói lepelszövetből vett minták pontosabb és szisztematikusabb röntgenvizsgálata kötelező lenne".