A Vas vármegyei Kám községben mesés környezetben található arborétumba lépve rögtön a bejáratnál nárciszfoltok fogadják most a látogatókat. Az akadálymentesített ösvényen továbbhaladva a kert alapítójának, Ambrózy grófnak a szobrát is láthatjuk, melyet fehér virágú füzéres gyöngycserjék vesznek körül.
Az irányítótáblákkal szegélyezett kavicsos utakon szebbnél szebb látnivalók várják a természet rajongóit. Felfedezésünket kezdjük az Áprilisi sétányon! A közel 50 éves, főleg áprilisban pompázó cserjefélékkel beültetett ösvényen a havasszépéken túl a rokonságukat képező egyéb hangaféléket is megismerhetjük. A korai virágzású rododendronok, melyeket azáleának is nevezünk, rózsaszín, piros és sárga színben tündökölnek, a sárga virágú azálea pedig fenséges illatával is kiegészíti az erdei séta élményét.
Az Áprilisi sétány a Magnolia gyűjteménynél szélesedik ki. A magnóliák vagy liliomfák lombfakadás előtt bontják színes szirmaikat. A kertben 67 fajuk díszeleg sárga, fehér, rózsaszín, vörös, sőt feketés árnyalatokban is. A magnóliák „lábánál" 150 fajtából álló nárciszgyűjtemény 15 000 példánya fokozza az élményt.
A Jeli Varázskert fő látványosságai a rododendronok, melyek magashegységekből, a hűvösebb régiókból származnak, így pl. Észak-Amerika atlantikus területeiről, Nyugat-Kínából, a Himalájából, Japánból és a Kaukázusból is. Az erdei fenyvesben közel 20 hektáron rododendonnokkal sűrűn beültetett sétányok kínálnak különleges élményeket.
Ma már több mint 300 rododendron él itt, a példányok száma több ezer, melyek nagyjából három hétig gyönyörködtetik a látogatókat színes virágtengerükkel.
A bejárat közvetlen közelében, a Felső Parkban a kertalapító, gróf Ambrózy-Migazzi István által ültetett rododendronok alkotják az Azaleetumot, azaz a havasszépék gyűjteményének gerincét.
Mesés érzés a különböző színben pompázó cserjék között sétálni, és bár a legtöbb rododenronnak nincs illata, látványuk mindenért kárpótol.
Nem csak ismerős, hazai növényfajokat, de számunkra különleges, ritka növényeket is megcsodálhatunk itt. A Jeli Varázskert tájövezetek részén ugyanis idegen tájak különleges növényei között is sétálhatunk. Nézzetek körül, mennyi szépség vár rátok, ha eljuttok ide!
A Balkán erdőségén keresztül érjük el a kertben fakadó Kaponyás-patak völgyét. Kína és Japán tájai elevenednek meg egy duzzasztással létrehozott tó körül. Az Őrségre jellemző harangláb formát idéző kilátóból kelet felé egy japán erdőt, míg nyugatnak tekintve a Sziklás-hegység fenyőóriásait is felfedezhetjük.
Képzeletben átugrunk az amerikai kontinensre is, ahol a vízben álló mocsárciprusokkal, és a Sziklás-hegység óriásaival, például a hegyi és tengerparti mamutfenyővel és óriás tujával is találkozhatunk. A hatalmas fák között alakítottak ki egy lombkorona-tanösvényt, ahol közel 10 méteres magasságban sétálhatunk a Sziklás-hegység fenyőerdejei árnyékában. A lombkoronasétány majdnem 130 méter hosszú, végigsétálni rajta valóban különleges élmény.
Az Óriások-erdejének is nevezett fenyvesben az óriásjegenyefenyő, a hemlokfenyő, a duglászfenyő, az óriás tobozokat nevelő jeffrey fenyő és a puha, vaskos törzséről ismert hegyi mamutfenyő példányait ismerhetjük meg testközelből. És még nincs vége a látnivalóknak.
A lombkoronasétány alatti gyönyörű szurdokvölgyben, égbe nyúló ősbükkök alatt találjuk a Kaponyás-patakot tápláló hét forrást.
Érdemes felmenni a közelben álló Ambrózy-Migazzi István-kilátóba is, ahol áprilisban japáncseresznyék bontják szirmaikat, és ahonnan felülről is ráláthatunk a meglepetésekkel bővelkedő arborétumra.
(Forrás: jelivarazskert.hu, turistamagazin.hu)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.