Rómát a víznyelők európai fővárosává nyilvánították. Évente átlagosan 100 víznyelő jelenik meg az örök városban, óriási szakadékokat képezve. A lakosság, a tisztviselők és a szakértők félelmei pedig egyre csak nőnek.
2020 májusában két parkoló autó, egy Mercedes terepjáró és egy Smart sokkoló módon eltűnt egy 20 méter széles és 6 méter mély szakadékban a Torpignattara negyedben. Óriási szerencse, hogy senki sem sérült meg. Volt ennél is rosszabb, amikor hat autó tűnt el egy hatalmas víznyelőben még 2018-ban.
A víznyelők megjelenése egyre gyakoribbá vált Rómában, ami a tisztviselőket és a szakértőket egyaránt aggasztja. Csak 2019-ben száz szakadék keletkezett a városban, egy évvel korábban 175 víznyelőt regisztráltak. 2021 első két hónapjában húsz víznyelő nyílt meg, átlagosan három naponta egy. Összehasonlításképpen: Nápolyban mindössze 20 víznyelő keletkezett 2019-ben.
Az arány több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, és most Róma a víznyelők európai rekordere" – mondta Dr. Stefania Nisio, az olaszországi környezetkutatási- és védelmi intézet geológusa.
Alagútrendszerek húzódnak a város alatt
A geológus szerint a város leggyengébb területe Kelet-Róma, ahol az ókorban bányásztak. Szerintük a víznyelők kialakulásának fő oka ugyanis éppen az, hogy ókori római és középkori alagutak, kőbányák, katakombák húzódnak meg a föld alatt, melyek a becsordogáló víz hatására előbb-utóbb beomlanak.
A római katakombák valóban hatalmas mennyiségű földalatti átjárót alkotnak a város alatt, amelyeket a 2. és az 5. század között földalatti temetkezési helyként használtak. Róma-szerte több mint hatvan katakomba található, amelyek több száz kilométernyi földalatti folyosót alkotnak, amelyek több ezer sírt tartalmaznak, de ezek közül csak öt nyitott a nyilvánosság számára.
Dr. Nisio szerint bár eredetileg ezeket az alagutakat a főváros szélén hozták létre, azóta a növekedő városban a tetejére is építkeztek, ami bizonyos esetekben "katasztrofális eredményekhez" vezetett. A szakértők szerint egy másik tényező is hozzájárul a problémához: a város puha, homokos talajra épült. A geológus elmondta, hogy kollégáival jelenleg a földalatti alagutak hálózatát térképezi fel, hogy új átjárókat fedezzenek fel.
Ókori római burkolati köveket is feltárt egy víznyelő
2020-ban a koronavírus járvány miatt a Piazza della Rotunda gyakorlatilag üres volt, amikor az üreg április 27-én megnyílt a Pantheon előtt. Szerencsére senki sem sérült meg, amikor a járda összeomlott A tisztviselők hét ősi travertin kőtáblát tártak fel a beomlott részben, amelyek időszámításunk előtt 27 és 25 között keletkeztek.
A víznyelő – amely közel 10 négyzetméteres és több mint 3 méter mély volt – a népszerű Piazza della Rotunda szökőkútja és a Pantheon között nyílt meg. Az Agenzia Nazionale Stampa Associata (ANSA) számolt be arról, hogy a víznyelő egy váratlan kincset, császárkori római utcakövezeteket tárt fel a Piazza della Rotunda utcái alatt.
Az ANSA szerint a kövek valószínűleg az utcaburkolat részét képezték, amikor Marcus Agrippa államférfi és hadvezér, Róma első császárának, Augustusnak a helyettese felügyelte a templom kezdeti építését. A szóban forgó lapok nem teljesen új felfedezések. Az ANSA jelentése szerint a helyi hatóságok az 1990-es években vezetékek lefektetésekor már felfedezték a köveket. A tisztviselők ahelyett, hogy feltárták volna a leleteket, úgy döntöttek, hogy a föld alatt hagyják őket, ahol azóta is voltak.
Ez újabb bizonyítéka Róma felbecsülhetetlen régészeti gazdagságának" – jelentette ki közleményében Daniela Porro Róma különleges felügyelője.
Az örök város valóban tele van szenzációs régészeti leletekkel, ugyanakkor a víznyelők problémája még nem oldódott meg. Egyre többen követelik azonban a földalatti alagutak és kőbányák megtámasztását, hogy megakadályozzák a további gigantikus talajbeomlásokat, de ezek egyelőre még nem valósultak meg..
CSODÁS LÁTVÁNYOSSÁG REJTŐZIK A RÓMAI TREVI-KÚT ALATT
Egy Federica nevű, helyi idegenvezető 2021-ben alaposan meglepte követőit, amikor egy olyan videót tett fel az Instagram-oldalára, amelyen egy kevéssé ismert római látnivalót mutatott be, amely a Trevi-kút alatti területre vezet. Ha legközelebb Rómában jártok, ide feltétlenül kukkantsatok be!A 17. századi, barokk szökőkút az egyik legismertebb műemlék a világon, évente turisták milliói keresik fel, hogy megcsodálják és érmét hajítanak a vizébe. Alatta található a Vicus Caprarius, a víz városaként ismert ókori római komplexum, melynek kora az első századra nyúlik vissza, de csak az 1990-es évek végén fedezték fel. Ma a látogatók elindulhatnak a földalatti helyszínre, hogy bepillantást nyerjenek az ókori, felsőbb osztályú rómaiak otthonaiba.
Lent, egy római kori ház maradványai mellett az ásatás során talált több száz műtárgyat is megcsodálhatjuk, beleértve a terrakotta figurákat, afrikai kerámiákat, mozaikcsempéket és több mint 800 érmét. Ami azonban ezt a rejtett gyöngyszemet igazán különlegessé teszi, az az átfolyó víz.
A Vicus Caprariusban a látogatók olyan medencéket taláunk, amelyek még mindig megtelnek vízzel, köszönhetően az Aqua Virgónak, amely az ókori Róma 11 vízvezetékének egyike. Ez a vízvezeték a Trevi-kútba is belecsatlakozik, vagyis a Vicus Caprariusban látható víz végül eljut a szökőkútba, ahol a turisták bedobhatják az érméket.
(Forrás: dailymail.co.uk, smithsonianmag.com)
/
