Róma a víznyelők fővárosa, utcái bármikor eltűnhetnek a Föld mélyén

Kőbánya
PUBLIKÁLÁS: 2023. december 02. 08:15
Rómát a víznyelők európai fővárosává nyilvánították. Évente átlagosan 100 víznyelő jelenik meg az örök városban, óriási szakadékokat képezve. A lakosság, a tisztviselők és a szakértők félelmei pedig egyre csak nőnek.
Róma komoly veszélyekkel néz szembe a város alatt tátongó barlangok miatt - illusztráció Forrás: nimrodins/Pixabay

2020 májusában két parkoló autó, egy Mercedes terepjáró és egy Smart sokkoló módon eltűnt egy 20 méter széles és 6 méter mély szakadékban a Torpignattara negyedben. Óriási szerencse, hogy senki sem sérült meg. Volt ennél is rosszabb, amikor hat autó tűnt el egy hatalmas víznyelőben még 2018-ban.

A 2018. február 15-én Rómában, a Balduina negyed utcájában készült képen egy hatalmas víznyelő látható, ahonnan több mint 20 családot evakuáltak a tűzoltók Forrás: AFP/Tiziana Fabi

A víznyelők megjelenése egyre gyakoribbá vált Rómában, ami a tisztviselőket és a szakértőket egyaránt aggasztja. Csak 2019-ben száz szakadék keletkezett a városban, egy évvel korábban 175 víznyelőt regisztráltak. 2021 első két hónapjában húsz víznyelő nyílt meg, átlagosan három naponta egy. Összehasonlításképpen: Nápolyban mindössze 20 víznyelő keletkezett 2019-ben.

Autók hevernek a minden figyelmeztetőjel nélkül hirtelen mgnyíló szakadékban Forrás: AFP/Tiziana Fabi

Alagútrendszerek húzódnak a város alatt

A geológus szerint a város leggyengébb területe Kelet-Róma, ahol az ókorban bányásztak. Szerintük a víznyelők kialakulásának fő oka ugyanis éppen az, hogy ókori római és középkori alagutak, kőbányák, katakombák húzódnak meg a föld alatt, melyek a becsordogáló víz hatására előbb-utóbb beomlanak.

A San Silvestro-bazilika alatt futó földalatti alagutak egy sor helyreállítási munkálaton mentek keresztül Forrás: AFP/Filippo Monteforte

A római katakombák valóban hatalmas mennyiségű földalatti átjárót alkotnak a város alatt, amelyeket a 2. és az 5. század között földalatti temetkezési helyként használtak. Róma-szerte több mint hatvan katakomba található, amelyek több száz kilométernyi földalatti folyosót alkotnak, amelyek több ezer sírt tartalmaznak, de ezek közül csak öt nyitott a nyilvánosság számára.

Ferenc pápa is ellátogatott már a a római Priscilla katakombába Forrás: AFP/vatican media/Ho

Dr. Nisio szerint bár eredetileg ezeket az alagutakat a főváros szélén hozták létre, azóta a növekedő városban a tetejére is építkeztek, ami bizonyos esetekben "katasztrofális eredményekhez" vezetett. A szakértők szerint egy másik tényező is hozzájárul a problémához: a város puha, homokos talajra épült. A geológus elmondta, hogy kollégáival jelenleg a földalatti alagutak hálózatát térképezi fel, hogy új átjárókat fedezzenek fel.

Ókori római burkolati köveket is feltárt egy víznyelő

2020-ban a koronavírus járvány miatt a Piazza della Rotunda gyakorlatilag üres volt, amikor az üreg április 27-én megnyílt a Pantheon előtt. Szerencsére senki sem sérült meg, amikor a járda összeomlott A tisztviselők hét ősi travertin kőtáblát tártak fel a beomlott részben, amelyek időszámításunk előtt 27 és 25 között keletkeztek.

A víznyelő – amely közel 10 négyzetméteres és több mint 3 méter mély volt – a népszerű Piazza della Rotunda szökőkútja és a Pantheon között nyílt meg. Az Agenzia Nazionale Stampa Associata (ANSA) számolt be arról, hogy a víznyelő egy váratlan kincset, császárkori római utcakövezeteket tárt fel a Piazza della Rotunda utcái alatt.

Az ANSA szerint a kövek valószínűleg az utcaburkolat részét képezték, amikor Marcus Agrippa államférfi és hadvezér, Róma első császárának, Augustusnak a helyettese felügyelte a templom kezdeti építését. A szóban forgó lapok nem teljesen új felfedezések. Az ANSA jelentése szerint a helyi hatóságok az 1990-es években vezetékek lefektetésekor már felfedezték a köveket. A tisztviselők ahelyett, hogy feltárták volna a leleteket, úgy döntöttek, hogy a föld alatt hagyják őket, ahol azóta is voltak.

Az örök város valóban tele van szenzációs régészeti leletekkel, ugyanakkor a víznyelők problémája még nem oldódott meg. Egyre többen követelik azonban a földalatti alagutak és kőbányák megtámasztását, hogy megakadályozzák a további gigantikus talajbeomlásokat, de ezek egyelőre még nem valósultak meg..

CSODÁS LÁTVÁNYOSSÁG REJTŐZIK A RÓMAI TREVI-KÚT ALATT

Egy Federica nevű, helyi idegenvezető 2021-ben alaposan meglepte követőit, amikor egy olyan videót tett fel az Instagram-oldalára, amelyen egy kevéssé ismert római látnivalót mutatott be, amely a Trevi-kút alatti területre vezet. Ha legközelebb Rómában jártok, ide feltétlenül kukkantsatok be!

A 17. századi, barokk szökőkút az egyik legismertebb műemlék a világon, évente turisták milliói keresik fel, hogy megcsodálják és érmét hajítanak a vizébe. Alatta található a Vicus Caprarius, a víz városaként ismert ókori római komplexum, melynek kora az első századra nyúlik vissza, de csak az 1990-es évek végén fedezték fel. Ma a látogatók elindulhatnak a földalatti helyszínre, hogy bepillantást nyerjenek az ókori, felsőbb osztályú rómaiak otthonaiba.

Lent, egy római kori ház maradványai mellett az ásatás során talált több száz műtárgyat is megcsodálhatjuk, beleértve a terrakotta figurákat, afrikai kerámiákat, mozaikcsempéket és több mint 800 érmét. Ami azonban ezt a rejtett gyöngyszemet igazán különlegessé teszi, az az átfolyó víz.

A Vicus Caprariusban a látogatók olyan medencéket taláunk, amelyek még mindig megtelnek vízzel, köszönhetően az Aqua Virgónak, amely az ókori Róma 11 vízvezetékének egyike. Ez a vízvezeték a Trevi-kútba is belecsatlakozik, vagyis a Vicus Caprariusban látható víz végül eljut a szökőkútba, ahol a turisták bedobhatják az érméket.


(Forrás: dailymail.co.uk, smithsonianmag.com)


/

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.