Fürdés mardosó habok közt, a világ egyik legszennyezettebb folyójában

Alighogy véget ért a dívali, újabb ünnep kezdődött Indiában, és ahogyan tavaly, úgy idén is rácsodálkozhatunk azokra a sokkolónak nevezhető felvételekre, melyeken hindu hívők fürdőszertartást végeznek a mérgező vegyszerrel szennyezett Jamuna folyóban. A legtöbbünknek valószínűleg teljesen érthetetlen ez a magatartás: a folyó nemcsak taszítóan néz ki, de veszélyes is. A Szúrja napistennek szentelt cshat pudzsát ünneplő híveknek azonban úgy tűnik, más a prioritás.

Mint Gunjan Devi, az egyik résztvevő nyilatkozta a cnn.com összefoglalójában, "a víz rendkívül koszos, de nincs sok választásunk. A szertartás lényege, hogy megmártózzunk valamelyik folyóban, szóval idejöttünk." Rajesh Kumar Verma is tisztában van vele, hogy a víz káros, de mégis belemerészkedett, mit sem törődve a veszéllyel. "Félni? Ha félünk, akkor hogyan imádkozzunk?" - mondta az Aljazeera hírportálnak.

A Jamuna a Gangesz legnagyobb mellékfolyója Észak-Indiában, hossza 1370 kilométer. A folyó vize kifejezetten tiszta a himalájai Jamunotri-gleccser és a Delhiben található Vazirábád közötti, mintegy 375 kilométeres szakaszon, a vazirábádi és az okhlai vízlépcső között viszont tizenöt, nagy vízhozamú szennyvízcsatorna ömlik bele. A folyó innentől már gyakorlatilag csak szennyvízelvezetőként funkcionál.

Csakúgy, mint a Gangeszt, a Jamunát is kiemelten tisztelik a hindu vallásban, a folyó teljes szakaszán Jamuna istennőt látják benne, aki a mitológia szerint Szúrjának, a Napistennek a lánya. A legenda szerint a szent vizekben való megmártózás megszabadítja az embereket a halál gyötrelmeitől, ezért ugyanolyan kívánatos a rituális fürdés a Jamunában, mint a Gangeszben.

Hogyan jön létre a hab?

Mint az indianexpress.com cikkéből kiderül, a hab nagy mennyiségű ammóniát és foszfátot tartalmaz, ami nemcsak kellemetlenül csíp, de a szakértők szerint légúti és bőrproblémákat okozhat. A habot egészen pontosan a különböző tisztítószerekből származó foszfátok alkotják, melyeket az okhlai vízlépcsőnél jellemző turbulencia kever fel. Ehhez járul hozzá, hogy az évnek ebben az időszakában alacsony a vízszint, és a víz áramlása kisebb, ezért a szennyező anyagok nem hígulnak fel.

Van esély a tisztulásra?

A hatóságok az akut elhárítás során motorcsónakokat vetettek be, hogy megpróbálják eloszlatni a mérgező habot, és bambuszrudakból barikádokat emeltek, hogy távol tartsák a folyópartoktól. Hosszú távon azonban persze átfogó stratégiára van szükség, és noha jóllehet, az elmúlt évtizedekben több ötlet is felmerült a Jamuna megtisztítására, látványos eredményt egyelőre nem sikerült elérni.

Mint a timesofindia.indiatimes.com cikkéből kiderül, az egyik alapvető probléma, hogy illegális, szabályozatlan telepekről folyik a szennyvíz a folyóba, és nem minden csatorna csatlakozik szennyvíztisztítóhoz. Mindenesetre a Delhi Szennyezésellenőrzési Bizottság (DPCC) minden hónapban feltölti a honlapjára a folyószennyezés mértékével kapcsolatos adatokat.

2017 márciusában a folyó védelmének szándéka még egy olyan bájos kezdeményezéshez is vezetett Uttarakhand államban, hogy a Ganga és a Jamuna folyót élőlénynek nyilvánították, nem sokkal azután, hogy Új-Zélandon hasonló döntést hoztak, és élőlénynek nyilvánították a Whanganui folyót. Ez alapján a Jamunát ugyanazok a törvényes jogok illették volna meg, mint egy személyt. A döntéssel azt szerették volna elérni, hogy felgyorsuljon a szennyezett folyók tisztításának folyamata, azonban a következmény mindössze annyi lett, hogy júliusra már érvénytelenítette is a döntést a legfelsőbb bíróság arra hivatkozva, hogy a személystátusz jogilag nem lenne fenntartható.