Csúcstalálkozót tartott a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mialatt a piac már a februári kamatvágást árazza. A kiemelt jelentőségű konferencia így nemcsak a versenyképességről, hanem a gazdaságpolitikai fordulat esélyéről is szól. Az innováció és a gazdasági együttműködés erősítéséről rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innováció, ami összeköt címmel. A konferencián beszédet mondott Varga Mihály jegybankelnök, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Nagy Elek, az MKIK elnöke. A résztvevők fontos bejelentést tettek: megalakult a Magyar Innovációs Koalíció.

NAGY Elek; VARGA Mihály; SZABADOS Richárd; BIRKNER Zoltán; HANKÓ Balázs — Csúcstalálkozót tartott a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ahol fontos bejelentést tettek: megalakult a Magyar Innovációs Koalíció/ Fotó: Purger Tamás / MTI

Varga Mihály a konferencia megnyitójában hangsúlyozta: az innováció a Magyar Nemzeti Bank szemszögéből nem pusztán gazdaságfejlesztési kérdés, hanem az infláció csökkentésének egyik eszköze is. Megfogalmazása szerint az innováció és a hatékonyságnövelés képes mérsékelni az inflációs kockázatokat, ezért a jegybank számára kiemelten fontos terület.

A jegybankelnök szerint az innováció fogalmát legegyszerűbben egy egyenlettel lehet megragadni. Ennek egyik eleme az invenció, vagyis az új, újszerű ötlet létrehozása, a másik pedig a piac, azaz a piacképes hasznosítás. Az innováció e kettő szorzataként jön létre: amikor az ötletből termék, árbevétel és piaci érték lesz.

Hozzátette: már az is előrelépés, hogy a konferencia létrejött, hiszen ez azt jelzi, hogy az ötlet útjára lépett. Valódi termékről azonban csak akkor lehet beszélni, ha a hatások a gazdaságban is érzékelhetővé válnak.

Az innováció magyar hagyomány, de nem mindig itthon hasznosul

Varga Mihály szerint az innováció témája Magyarországon elvileg nem lehetne meglepő, hiszen a magyar találékonyság világszerte ismert. Emlékeztetett arra, hogy számos, ma is alapvető jelentőségű találmány köthető magyarokhoz, a Bolyai-féle geometriától az mRNS-vakcináig. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok magyar ötletből végül külföldön lett termék vagy szolgáltatás, ami indokolttá teszi a konferencia célkitűzéseit.

A kiegyezés utáni korszak, mint minta

Pozitív hazai példaként említette a transzformátort, a wolframszálas villanykörtét és az elektromos fogyasztásmérőt. Ezek közös vonása nemcsak az, hogy mind innovatív termékek voltak, hanem az is, hogy ugyanabban a történelmi korszakban, a kiegyezést követő időszakban születtek meg.

A jegybankelnök szerint ez Magyarország egyik legdinamikusabb gazdaságtörténeti korszaka volt, amikor természetes módon jutott el az invenció a piacképes termékig. Ekkor vált a szellemi tőke nemcsak ötletforrássá, hanem eladható termékek alapjává is. Varga Mihály hangsúlyozta:

a bankrendszer
és a finanszírozás

akkoriban és ma is kulcsszerepet játszik az innováció támogatásában. Felidézte, hogy Széchenyi István hitelezést sürgető gondolatai már a 19. század elején megjelentek, és a hazai bankrendszer kialakulása intenzív növekedési pályára állította a gazdaságot.

A növekedés új forrása Varga Mihály szerint: hatékonyság és termelékenység

A 2010-es években stabil gazdasági alapok jöttek létre Magyarországon, amivel az extenzív növekedés határait elértük – mondta. A jövőbeni bővüléshez ezért az intenzív tényezők, vagyis a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség javítása szükséges.

Ezt alátámasztja, hogy a 2024-es adatok szerint a magyar munkatermelékenység az uniós átlag mindössze 73,9 százalékát éri el, miközben a foglalkoztatottság közel teljes. Így a további növekedés kulcsa egyértelműen a hatékonyság javítása. A világgazdaságban alapvető átalakulások zajlanak, a gazdasági központok átrendeződnek, a mesterséges intelligencia pedig gyökeresen alakítja át a munkaerőpiacot. Varga Mihály szerint ez ugyan kényszer, de érdemesebb lehetőségként tekinteni rá, hiszen az innováció lehet a termelékenység növelésének elsődleges forrása.

Az innováció válságállóvá tesz

A jegybankelnök ismertette az innovációvezérelt hazai vállalkozásokról készült elemzések főbb megállapításait. A 2010-es években mintegy 1100 olyan cég működött, amely innovációs tevékenységet folytatott és három év alatt legalább 20 százalékos árbevétel-növekedést ért el.

Ez a szűk vállalati kör adta a bruttó export 13 százalékát és a GDP-növekmény 23 százalékát. Ezeknél a cégeknél a munkatermelékenység 44 százalékkal haladta meg a nem innovációvezérelt vállalatokét.

A 2020-as években több mint 500 innovatív vállalatot azonosítottak, amelyek exporthozzájárulása megközelítette a 10 százalékot, mindezt válságos időszakban. Ez azt mutatja, hogy az innováció nemcsak növekedési motor, hanem a válságállóság egyik alapja is.

Innováció és árstabilitás

Végezetül Varga Mihály hangsúlyozta: gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy az új technológiák és az általuk generált hatékonyságnövekedés mérsékli az inflációs kockázatokat. A Magyar Nemzeti Bank számára ezért az innováció támogatása az alapmandátumból fakadó feladat.

Az innováció hozzájárulhat az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához, ezért olyan gazdasági ökoszisztémát kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a hazai ötletekből Magyarországon szülessenek piacképes termékek és innovációk.

A további részletek a Világgazdaság oldalán olvashatók!

Fontos bejelentés érkezett: megalakult a Magyar Innovációs Koalíció