A hó csodás titka - Hogyan alakul ki pontosan a havazás?

Sok gyermek most láthatja először testközelből a gyönyörű havazást, amely a természet egyik legszebb csodája. Nemcsak a szemünknek esik jól, a lelkünket is feltölti a fehérbe borult táj. A természeti csoda mögött pedig kevesen ismerik a logikus magyarázatot: mégis hogyan jön létre?

Hogyan alakul ki a havazás? A hó titkában

1. A gyönyörű hópelyhek születése jóval azelőtt elkezdődik, mielőtt fehérbe borítanák a tájat. Már 0 Celsius-fok alatti hőmérsékleten elkezdődik, tehát a légkörben alakul ki. A folyamat során pedig a levegőben lévő vízpára, a folyékony állapot kihagyásával közvetlenül jéggé alakul. Ezt a fizikai folyamatot deszublimációnak nevezzük, ennek köszönhetjük tehát a hópelyhek megszületését.
2. Leggyakrabban a ciklonokhoz, vagyis alacsony nyomású légörvényekhez köthető, mivel ilyenkor a meleg, nedves levegő nagy sebességgel emelkedik felfelé, ahol beindul a jégkristályok növekedése.
3. A vízpára apró, úgynevezett magok – mint például porszemcsék vagy ionok –, köré fagy, majd újabb és újabb rétegek rakódnak rá. Ám ez még kevés a havazáshoz.
4. Csak akkor kezd el hó formájában hullani, amikor ezek a kristályok elérik azt a méretet és súlyt, amelyet a légáramlatok már nem tudnak megtartani.

A csodát a természet játszi könnyedséggel hozza létre, amely ezután rengeteg embernek okoz örömöt.

Meglepő még az is, hogy a klasszikus, csillagszerű hópelyhek alakja minden esetben a hatos szimmetriát követik, mégis megannyi formában fedezhetőek fel. Ennek oka, hogy változó hőmérséklet- és páraviszonyok között hullanak lassan a föld felé, így az egymáshoz tapadó jégkristályok, már-már véletlenszerűen, egyre bonyolultabb formákat hoznak létre - írja a Köpönyeg.
A hó sorsa a földre érkezés után sem ér véget. A hőmérséklet-ingadozás, a szél és más befolyásoló tényezők hatására a friss porhó idővel szemcséssé válik, majd átalakulhat csonthóvá vagy akár kemény, kérges réteggé is. Ez a folyamat különösen fontos a gleccserek és a tartós hótakaró kialakulásában.