Földünk hetedik kontinense, az Antarktisz, az egyik legkülönlegesebb terület. Mivel mindössze az 1%-a jégmentes, sokakat meglephet, hogy a Szaharánál is kevesebb csapadék hullik itt, de ez nem az egyetlen különlegessége.

A Déli-sark egyik leglátványosabb jelensége a gyémántpor. Ez apró jégkristályokból álló, jeges köd, amely a napfény hatására csillogó, szikrázó látványt nyújt- innen ered a neve is.
A világ édesvizének 60-90%-a az antarktiszi jégtakaróban van bezárva. Ezek a jégrétegek helyenként akár 4,5 kilométer vastagok is lehetnek, és ha egyszerre olvadnának el, a tengerszint akár 60 méterrel is emelkedhetne.
A jéggel borított kontinensen számos aktív vulkán található, például az Erebus-hegy, vagy a Deception-sziget, amely lényegében egy vulkáni kalderában fekszik.
Az Antarktisz éves átlaghőmérséklete soha nem haladja meg a 0 °C-ot, és télen akár -80 °C is előfordulhat. A klímaváltozás azonban itt, az egyik legérzékenyebb területen, már 3 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedést okozott. Ennek hatása számos dologban megmutatkozik: a pingvinkolóniák életében, a tengeri jég kiterjedésében és a moha növekedésében.
Bár sok nemzet tartott igényt a területre, az 1959-ben aláírt Antarktisz-szerződés a kontinens békés és tudományos célú használatát biztosítja, és többek között tiltja a katonai tevékenységet és a bányászatot - írja a Köpönyeg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.