Magyar kísérletek az űrben – Mit kutatott Kapu Tibor és mi jön még?

Kapu Tibor nem turistaként, hanem kutatóként utazott az űrbe. És ez akár valódi tudományos áttörések záloga is lehet. Kapu ugyanis több mint két tucat kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek a gyógyszerkutatás, az anyagtudomány, az űrorvoslás és még az éghajlatkutatás terén is komoly hatással lehetnek a jövőnkre. 

Nem csak pihengetni ment fel Kapu Tibor 

– Minek küld Magyarország űrhajóst az űrbe? – a rövid válasz az, hogy a tudományos sikerért. De mégis, mennyi kísérletet hajtott végre Kapu Tibor az űrben? 

A HUNOR program előkészítése során mintegy 60 kutatási projektet dolgoztak ki, ezek közül pedig 25–30 kísérlet Kapu nevéhez kötődik, amelyeket a szigorú nemzetközi előírásoknak megfelelően hajtott végre. 

De milyen kísérletek zajlottak? 

A kutatások rendkívül széles tudományterületeket fedtek le – az orvostudománytól az anyagfizikán át a környezeti megfigyelésekig. Az alábbiakban a legérdekesebbeket válogattuk össze. 

DNS-károsodás és javítás az űrben 

A mikrogravitáció hatással van a sejtszintű élettani folyamatainkra is. Kapu Tibor az űrállomáson muslicákon vizsgálta, hogyan képes a szervezet kijavítani a sugárzás okozta DNS-károsodásokat. Ez a jövőben történő hosszabb távú űrutazásoknál kulcsfontosságú lehet az egészségünk megőrzésében. 

Mozgás, egyensúly, látás vizsgálata 

Kapu Tibor azt figyelte, hogyan változik a mozgáskoordináció, egyensúlyérzékelés és a beszéd a súlytalanságban valmint az űrben gyakori látásromlás okait is kutatta. 

Keringés és stressz az űrben 

A szív- és érrendszer viselkedése is vizsgálat tárgya volt. A pulzusszabályozás, vérnyomás, illetve az agyi vérellátás változásait vizsgálták különböző terhelések során. 

Folyadékok viselkedése súlytalanságban 

Az űrben lebegő cseppek viselkedésének vizsgálata segíthet például a gyógyszeradagolás vagy új űreszközök fejlesztésében. 

3D nyomtatás és kristálynövesztés az űrben 

A második magyar űrhajós azt is vizsgálta, hogyan alkalmazható a 3D nyomtatás az űrben. Ez egy jövőbeli holdbázis létrehozása vagy Mars-misszió esetén kulcsfontosságú lehet.  Más anyagtani kísérletek keretein belül fémolvadékokat, például indiumot vizsgáltak az űrhajósok, amelyek az elektronikai iparban hasznosíthatók. 

Villámok az űrből 

A projekt során Kapu Tibor a zivatarfelhők fölött megjelenő, ritka felsőlégköri fényjelenségeket – például sprite-okat és blue jeteket – figyelte meg. Ezek segíthetnek a klímamodellek pontosításában. 

Bélflóra és sejttenyészetek  

Az emberi mikrobiom változásait is vizsgálta a mikrogravitációban. Emellett növények és sejtkultúrák viselkedését is tanulmányozta – ezek elengedhetetlenek, ha hosszabb távon szeretnénk életet fenntartani az űrben. 

Oktatás az űrből – folyamatos kapcsolat a diákokkal 

A Kapu által végzett munka nemcsak tudományos, hanem oktatási célokat is szolgált, több magyar iskola diákjai élőben kapcsolódhattak be az űrhajós munkába. Egyesek a földi laborokban maguk is elvégezhettek a kísérleteket. 

És mi jön most? 

Kapu Tibor sikeres visszatérése után az igazi munka csak most jön. Az űrből visszahozott DNS-, mikrobiom- és anyagtani mintákat hónapokig fogják elemezni. Ebben azonban a program tartalék űrhajósa, Cserényi Gyula is segíti ezek feldolgozását.