Ismét az MNB nevével visszaélve próbálkoznak a csalók: piackutatásra, bankkártya támadásra hivatkoznak

Újabb módszerként piackutatásra, bankkártyatámadásra hivatkoznak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében telefonáló csalók. Honnan lehet tudni, hogy akivel beszélünk, az kiberbűnöző vagy tényleg a jegybank alkalmazottja? Íme!

Ezúttal ezzel próbálkoznak a csalók

A Magyar Nemzeti Bankra hivatkozó 2023 szeptemberi adathalász-támadások, majd az azt követő tavaly májusi és szeptemberi újabb kísérletek után most ismét telefonos csalási kampányt indítottak kiberbűnözők az MNB nevével visszaélve. A jegybank közleménye szerint piackutatásra, illetve az ügyfelek bankkártyájáról indított állítólagos jogtalan tranzakciók miatti egyeztetésre hivatkoznak azok a kibercsalók, akik az MNB nevében hívnak fel telefonon embereket, és így próbálják megtudni azok bizalmas banki adatait, végeredményben ellopni a pénzét. Az MNB ügyfélszolgálatára idén mostanáig 172 darab, a jegybank nevével történő visszaélésről beszámoló ügyféljelzés érkezett.

Hogyan zajlik egy ilyen adathalász-hívás?

A csalók egyik csoportja a telefonos hívás során a jegybank munkatársaként bemutatkozva azt állítja, hogy jogtalan utalást, készpénzfelvételt, limitemelést kezdeményeztek a hívott fél számlájáról és ezért szükséges „adatokat egyeztetni”. Így akarják megszerezni a bankszámla vagy bankkártya-adatokat, a tulajdonos nevét, kártyaszámát, illetve a kártya hátlapján található háromjegyű CVC-kódot is. Ezek birtokában online vásárlásokkal emelik le az ügyfelek pénzét azok bankszámlájáról jellemzően olyan Európán kívüli webáruházas vásárlások útján, amik esetén nincs szükség kétfaktoros, megerősített ügyfélazonosításra. A kiberbűnözők másik csoportja magát szintén az MNB munkatársának kiadva „telefonos piackutatást” végez, azt tudakolva, hogy a felhívott ügyfél értesült-e a banki csalásokról. A beszélgetés során eloszlatják az ügyfél gyanakvását, éberségét, majd egy adott ponton elkérik a banki adatait.

Honnan tudhatjuk, hogy tényleg a jegybank hív-e minket?

Például abból, hogy az MNB soha semmilyen ürüggyel nem kéri el az ügyfelektől telefonos, elektronikus úton azok bizalmas bankszámla- vagy kártyaadatait (ahogy a bankok sem). Vagyis aki ilyen adatokat kér tőlünk telefonon, az nagy valószínűséggel egy csaló. Ha belefutunk egy ilyen próbálkozásba, szakítsuk meg a kapcsolatot és hívjuk fel az MNB ügyfélszolgálatát (+36-1-428-2600), hogy tényleg ők kerestek-e minket. Az is legyen gyanús, ha a vonal másik végén lévő személy sürgető vagy fenyegető hangnemet használ, ebben az esetben is inkább tegyük le a telefont.

Mit tegyünk, ha mégis illetékteleneknek adtuk meg a banki adatainkat?

Haladéktalanul tegyünk bejelentést a banknál és a rendőrségen és tiltsuk le a bankkártyánkat.

Hogyan kerülhető el, hogy átverjenek minket a telefonos csalók?

• Tartsuk észben, hogy ha a kijelzett telefonszám valóban a jegybank vagy egy bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresnek minket! Egy szám valódiságában csak úgy lehet megbizonyosodni, ha mi magunk hívjuk fel azt, miután például rákerestünk az interneten. Az ellenőrzéshez ne használjuk a hívó által megadott telefonszámot!
• Ha hitelesnek gondolunk egy telefonhívást, akkor is kérjünk keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig mi magunk.
• Soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy egyszer használható, második hitelesítési kódot!
• Soha ne telepítsünk mások kérésére programot se telefonra, se számítógépre.
• Ne vegyük fel a telefont, ha híváskor ismeretlen, külföldi hívószámot jelez ki és ne is hívjuk vissza rögtön, először ellenőrizzük azt! Különösen legyünk óvatosak ha az országhívó 2-essel vagy 5-össel kezdődik-olvasható a KiberPajzs oldalon, ahol további hasznos információk találhatók a kiberbűnözés elleni védekezéssel kapcsolatban.