Az autizmus jelenléte egy családban alapjaiban írja felül a jövőről szőtt terveket és a hétköznapi rutint. Judit története nem csupán az elfogadásról szól, hanem arról a végtelen türelemről és erőről, amelyre akkor van szükség, ha egy szülőnek kétszeresen is szembe kell néznie a láthatatlan akadályokkal. Judit önmagát „két fordított gyermek anyukájaként” határozza meg. Ez a kifejezés nála nem csupán szófordulat: két fia, a 15 éves Levente és a 13 éves Bálint egy rendkívül ritka genetikai rendellenességgel, az ATRX szindrómával született.

Levivel a terhesség zavartalan volt. Semmi nem utalt a bajra. Két hónapos korában egy ártatlan nátha tüdőgyulladásba csapott át, a kisfiú lélegeztetőgépre került, majd megállt a fejlődésben. Az orvosok akkor még oxigénhiányra gyanakodtak. Amikor Judit újra várandós lett Bálinttal, a genetikusok megnyugtatták: az esély arra, hogy megismétlődjön a betegség, szinte nulla. A sors azonban mást írt elő.
600-800 regisztrált van az egész világon, akit ezzel a szindrómával diagnosztizáltak. És az, hogy egy embernél kettő szülessen egymás után, az szinte a lehetetlen kategória
– emlékszik vissza Judit.
Hamarosan bebizonyosodott, hogy gyermekei nem csupán másként érzékelik a világot, hanem súlyos értelmi fogyatékossággal és autizmussal élnek, ami folyamatos felügyeletet és speciális segítséget igényel.

A családban van egy „sima” gyermek is, a most 18 éves Kitti. Az ő sorsa talán a legmegrázóbb mellékszála a történetnek. Miközben a szülők minden erejükkel a két beteg fiú életben tartásáért és fejlesztéséért küzdöttek, Kitti „magától nőtt”. A kislány, aki egykor cserfes és életvidám volt, lassan bezárkózott. A teher túl nagy volt számára: nem tudott együtt élni a beteg testvérek agressziójával és a folyamatos feszültséggel, így egy időre nagyszülőkhöz költözött. Juditnak ezért a mai napig bűntudata van.
Folyamatos lelkiismeret-furdalásom van, hogy Kitti ennyire megszenvedte azt, hogy neki ilyen tesói vannak, és hogy én ezen a helyzeten nem tudtam neki segíteni.

A hatalmas nyomás alatt Judit házassága is megroppant. Egyedül maradt a két súlyosan fogyatékos, autista fiúval, akik értelmi szintje egy bölcsődéséhez hasonlítható. Másfél-két évvel ezelőtt azonban egy fájdalmas, de szükségszerű döntést hoztak a volt férjével: megosztották a terhet. Levi az édesapjához költözött, Bálint Juditnál maradt. Ez a döntés hozta meg a fordulatot: Kitti visszaköltözhetett az édesanyjához, és a család maradéka lélegzethez jutott.
Judit a saját poklából épített hidat másoknak. Létrehozta a Mazsola Kuckó Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnökeként olyan családokat segít, ahol súlyos fogyatékossággal élő gyermekeket nevelnek.
Az alapítvány célja, hogy támogassa ezeket a családokat abban, hogyan tud egy anya nő maradni, egyáltalán épelméjű ember maradni ebben a helyzetben.
Napközis programokat szerveznek, és hamarosan egy új helyszínen közösségi térrel, jógával és terápiával segítik azokat, akiknek – Judithoz hasonlóan – a feje tetejére állt a világa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.