Mandulagyulladásnak hitték az agydaganatot, 2 éves kislány harcol az életéért

Mandulagyulladással kezelték a kislányt, végül egy szemvizsgálat derítette ki, hogy agydaganatban szenved. A család elveszített mindent, de nem adják fel, a kislányukról van szó.

Mandulagyulladásból agydaganat - hihetetlen küzdelmet vív a kislány

Idén júliusban a kétéves Harper Gibson szülei észrevették, hogy a kisgyerek a szokásosnál kissé fáradtabb, és nem „önmaga”. Kezdetben apró dolgok voltak mindezek, de a biztonság kedvéért elvitték háziorvoshoz, majd a sürgősségire is. Minden egyes alkalommal mandulagyulladásra gyanakodtak. Bár Harpernek antibiotikumot írtak fel, az nem segített, és az idő múlásával aggódó szülei nem tudták elhessegetni azt az érzést, hogy valami nem stimmel. 

„Minden vizit ugyanúgy végződött: biztosítottak minket, hogy minden rendben lesz. De legbelül mindketten tudtuk, hogy valami nem stimmel” – mondta Harper édesapja, Geroge.

Alig egy hónappal később a család megdöbbentő hírt kapott: Harper valójában medulloblastomában szenvedett, amely a második leggyakoribb agydaganat gyermekeknél, életveszélyes lehet. A szülők csak akkor jutottak el a lányuk állapotának gyökeréig, miután egy barátjuk rutin szemvizsgálatot javasolt, miután észrevette, hogy Harpernek lusta szeme van, ezért elvitték a helyi szemészhez. Nyugodtak voltak, de komolyan vették a helyzetet, és amikor az optikus félbeszakította a vizsgálatot, és elmagyarázta, hogy valami nem stimmel, minden megváltozott. 

Pár percen belül a helyi kórházba utalták őket, ahol a vizsgálatok során daganatot találtak Harper agyában, amelynek elülső részén nagy mennyiségű folyadék volt. A szemvizsgálat után két nappal, augusztus 14-én agyműtéten esett át, hogy eltávolítsák a daganatot, és kiderítsék, rákos vagy jóindulatú-e. A műtét sikeres volt, de alig egy héttel később a család újra a kórházban volt, és idegesen várta az eredményeket. „Hallottuk azokat a szavakat, amelyek örökre megmaradnak bennünk: a daganat rákos volt” – emlékszik vissza George. „Egy szülő sem készül fel soha erre a pillanatra. Ez egy olyan fájdalom, ami csendben tép szét. Sikítani, sírni akarsz, bármit megtennél, hogy elvedd tőlük, de nem tudsz. Azon az éjszakán mindketten úgy éreztük, mintha a világ megállt volna. Minden, ami korábban fontos volt, hirtelen semmit sem jelentett.” 

Néhány napon belül a most hároméves Harper megkezdte a kemoterápiás kezelést az onkológiai csapatnál, de szülei elismerik, hogy nehéz volt nézni, ahogy kislányuk ennyit szenved. „Mielőtt ez történt, Harper tele volt energiával és csínytevéssel, igazi kis karakter volt. Olyan gyerek volt, aki mindenkit mosolyra késztetett maga körül. Látni, ahogy ez a fény elhalványul, és látni, ahogy gépekhez van kötve, és nem tud játszani, összetör minket” – mondja George.

Harper továbbra is „kíméletlen” kezelésen vesz részt, amelynek célja a testében lévő rákos sejtek elpusztítása, de szülei szerint ennek ellenére továbbra is mosolyog. „Jelenleg Harper állapota stabil, és a kezelésre olyan jól reagál, amennyire csak remélni lehetett. A csapat optimista, de őszinte is – a rák kiszámíthatatlan.” 

A család megemlítette, hogy napról napra élnek, mivel a kemoterápiás kezelések, kórházi ellátások, vérvételek és a kezelés mellékhatásai köré építették az életüket. Mint mondják, elveszítették a rutinjukat, keveset alszanak, a munkájuk is megszűnt, és már arra is alig emlékeznek, hogy kik voltak a kislányuk betegsége előtt. 

„Elveszíted a rutinodat, az alvást, a munkádat, és néha még azt is, hogy ki voltál, mielőtt mindez elkezdődött” – magyarázza George. „Egyik csapás követi a másikat, és soha nem tudod, mikor jön a következő. De Harper lelke folyamatosan erőt ad nekünk. Valahogy, mindezek ellenére, Harper ragyog. Ő tanított nekünk többet az erőről, mint mi valaha is taníthattunk volna neki” - olvasható a Metro cikkében.