Katalin több mint egy éven át várta haza testvérét, Kovács Józsefet, aki 2024. október 15-e óta nem adott életjelet magáról. Az eredetileg Erdélyből származó férfi a jobb élet reményében érkezett Magyarországra, a Balaton környékén helyezkedett el kőművesként. A nő Németországban él, onnan utazott Balatonfüredre, hogy utána járjon mi történt testvérével, aki akkorra már jó pár napja nem válaszolt a telefonhívásokra és az üzenetekre. Katalin még testvére eltűnésének évfordulóján is reménykedett abban, hogy megcsörren a telefonja és Józsi szól bele, de ez már soha nem fog megtörténni. A rendőrök ugyanis időközben megtalálták az 55 éves férfi holttestét. Az ügy tele van rejtélyekkel és megválaszolatlan kérdésekkel. Talán egy nap megjönnek a válaszok is.

Elképesztően nehéz egy év áll a Kovács család háta mögött és végül a lezárás sem hozott megnyugvást. Volt, hogy valaki azt írta látta a Balatonfüredről eltűnt férfit, mások pedig arról beszéltek, hogy már biztos nem él. Katalinnak, Józsi testvérének nagyon nehéz volt megélni ezt az érzelmi hullámvasutat. Annál is inkább, hogy a két testvér között mindig nagyon szoros volt a viszony.
A testvérek korán elvesztették édesapjukat, ezt követően lényegében Katalin nevelte fel öccsét, Józsefet. A szoros kapocs még akkor is megmaradt, amikor a férfi Magyarországra érkezett és építkezéseken kezdett dolgozni. Nővérét napi szinten felhívta és videóhívásban számolt be neki arról, hogy mit vásárolt, vagy épp mit tervez főzni. A nő szerint testvére egy rendkívül jószívű, józan életű, szorgalmas ember volt, aki nem fogyasztott alkoholt és szeretett mások kedvében járni. A munkásszállón is, ahol élt, mindig vett valami ajándékot a többieknek, illetve főzött is rájuk.
Valami azonban történt, ugyanis egy szemtanú, aki vélhetően utoljára látta életben Józsit, arról számolt be a rendőröknek, hogy a férfit a saját mankójával bántalmazták a balatonfüredi vasútállomás közelében.
Hogy ki, vagy kik voltak a bántalmazók, és hogy valóban Józsit látta-e a szemtanú, azt nem lehet biztosan tudni, de a mankó stimmel, ugyanis nem sokkal azelőtt a férfit érte egy munkahelyi baleset és ezért bottal járt.

És ezen a ponton a történet egy krimibe illő jelenetté változott.
Történt ugyanis, hogy 2024. októberében a rendőrök egy ismeretlen férfi holttestet találtak egy Szeged melletti erdős területen. Józsit családja ekkor még nem jelentette eltűntként, a halottat nem tudták azonosítani, ezért ismeretlen férfiként temették el.
Csakhogy nemrég a szegedi rendőrök újra átvizsgálták a megoldatlan eseteket, és kezdett kirajzolódni ki is lehetett az erdőben talált férfi.
Egy novemberi délután Katalin telefonja megcsörrent, de nem a testvére szólt bele, hanem a rendőrök. Elmondták neki, hogy úgy sejtik az ő hozzátartozóját találhatták meg tavaly és azonosítani kellene a holttestet.
Mikor hívtak, épp a kórházban feküdtem. Előtte való nap kerültem be, tele voltam kiütésekkel az arcomon és a testemen. Azt mondták a stressz. Eddigre már nagyon ki voltam merülve lelkileg, folyamatosan csak a testvérem járt a fejemben, nem volt nyugodalmam. Amikor elmondták, hogy azonosítani kell egy halottat, aki lehet, hogy a testvérem, összeomlottam. Ezt egyszerűen nem lehet szavakba önteni. Az volt a szerencse, hogy nem a munkahelyemen kaptam a hírt, vagy otthon. Le kellett utána nyugtatózni a nővérkéknek
– emlékezett vissza Katalin.
A rendőrök azt mondták neki, hogy a férfi a saját kezével vetett véget az életének, a nadrágszíja segítségével, illetve hogy sérülések voltak az állán és az arcán.
Ezután fényképeket küldtek Katalinnak a férfi ruházatáról, majd jött a lesújtó felismerés: a képeken Józsi ruhadarabjai voltak.
De a papucs ismeretlen volt számára. Állítása szerint Józsi soha nem hordott olyan papucsot, illetve gyanús volt neki az is, hogy nem volt a helyszínen Józsi mankója és szemüvege. Pedig a férfi rövidlátó volt, mínusz 14-es szemüveget hordott, ami nélkül legfeljebb csak árnyakat látott.

Katalin azóta tele van kérdésekkel. Nem tudja megérteni, hogy a testvére miért akart volna véget vetni az életének. Jól érezte magát, szerette a munkáját, a főnöke meg is tette csoportvezetőnek.
Nem stimmel az sem, hogy miért ment volna egészen Szegedig, ahova semmi nem kötötte a férfit. Na és persze hogyan? Hogyan jutott el Szegedig jogosítvány és autó nélkül, plusz a szemüvege nélkül, úgy, hogy szinte semmit nem lát? Papucsban, nemrég törött lábbal.
A szerencsétlen időzítés, hogy Józsi eltűnését később jelentették be, mint ahogy rátaláltak a holttestre, több mint egy évig tartotta a családot bizonytalanságban. Katalin most már nem szeretne mást, csak valahogy nyugalomra lelni és lezárni. De ez mind időbe fog telni.
Ha látta, hogy valaki fázik, inkább levette magáról a kabátját és odaadta neki. Nagyon jó szíve volt, és ez lett neki a veszte is. Azóta minden nap gyújtok érte itthon egy gyertyát, hogy legyen fénye, mert fény nélkül halt meg
— mondta lapunknak Katalin könnyek között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.