„Kerestem a pozitív példát Magyarországon, de egyszerűen nem találtam. Úgyhogy azzá váltam.” A ritka betegség - ami a kislányát sújtja - sem akadályozta meg Judy-t, hogy gyerekkel együtt a nyakába vegye a világot. Judy meg sem állt, míg el nem jutott több, mint 50 országba, hátán cipelve a járni alig tudó, epilepsziás rohamokat produkáló, nem beszélő 5 éves Miát. Az édesanya bebizonyította, hogy nincs recept a boldogságra, úgy kell élni, ahogy azt a szíved diktálja.

Mia betegsége egy kötelező kisbabakori oltás után derült ki, amikor lázgörcsöt kapott. Akkor le is bénult a fél oldala, egy időre. A szülők nagyon megijedtek, hiszen semmilyen előzménye nem volt annak, hogy Mia beteg lenne. A szakvélemény hamar megszületett: Dravet-szindróma. Mintha csak arra várt volna ez a rejtélyes betegség, hogy valami szokatlan történjen, és előjöjjön. Epilepsziás rohamok, görcsök, mozgás- és mentális fejlődési lemaradás. Judy kislánya sem járni, sem beszélni nem tud, és azt sem érti, hogy mit mondanak neki. Az olyan, látszólag egyértelmű dolgok, mint az evés is kihívás számára. A kérdés sokakban felmerül: miért utazik Judy egy ilyen veszélyes betegséggel élő kislánnyal ? A kérdésre Judy adott választ, minden erejét összeszedve:
Próbálok függetlenedni a felesleges társadalmi elvárásoktól. Tudom, hiszen megkapom a közösségi médiában: ha beteg a gyereked, vissza kell húzódnod és csendben lemondani mindenről, ami boldoggá tesz. De elgondolkodtam: hogyan segíthetek a családomnak és magamnak a legjobban? Mia a harmadik gyerekünk, van egy 7 éves ikerpárunk is — az ő életük és boldogságuk is ugyanilyen fontos. Nem zárkózhatunk be, hiszen az senkinek nem lenne jó
- magyarázta Judy a helyzetet. Az édesanya hozzátette:
Az én életem úgyis Miáé. Mindig vele leszek, és őt ápolom majd. Látva más anyukákat hasonló gyerekekkel, pontosan tudom, mi vár rám. Most még elbírom a hátamon, pedig már 25 kiló. Járok edzeni, hogy tovább bírjam. Az utazás a legnagyobb szenvedélyem, és úgy érzem: élnem kell ennek, mert már nincs másnak megfelelési kényszerem, a sorsom el van döntve. Mia soha nincs veszélyben, öt év alatt alig kerültünk nehéz helyzetbe. Ő is megszokta, és látom rajta, mennyire szereti a természetet, azt, hogy viszem magammal
- tette hozzá Judy.

A család még a pandémia idején kezdett utazni, amikor mások inkább befelé fordultak. Nem aprózták el: első útjukon három hétig Mexikóban nyaraltak. Ott derült ki, hogy Mia a napfényt sem bírja, epilepsziás rohama lett, kórházba került. Ekkor megtanulták, hogy erre is figyelni kell. A Dravet-szindróma tünetei kiszámíthatatlanok, bármi kiválthatja azokat. Judy szerint így tanulnak a legtöbbet: nem a négy fal között várják, mi lesz az újabb kiváltó ok.
Mexikó után még bátrabbak lettünk: bejártuk Európát, Argentínát, eljutottunk Grúziába és Új-Zélandra is. Kéz a kézben a kis családdal vagy csak ketten, Miával a hátamon
- mesélte Judy.
A fiatal nő blogot vezet az utazásaikról, ezzel is motiválva a hasonló helyzetben élő szülőket, vagyis bemutatja saját példáján keresztül, hogy lehet másképp is élni, nem csak bezárkózva. Az anyukát több ezren követik a neten, ahol érdekes írásokat és videókat oszt meg nem mindennapi életükről. Judy egyébként Svédországban végezte el a média - és kommunikáció mesterképzést, mellette élsportoló röplabdás volt ugyanott.
A Dravet-szindróma egy ritka, gyógyszerrezisztens, csecsemőkortól jelentkező epilepsziás enkefalopátia, amelyet többnyire az SCN1A gén mutációja okoz. Jellemzők: lázhoz köthető görcsök, fejlődési elmaradás, viselkedési nehézségek. A betegség élethosszig tart, és a tünetek súlyossága jelentősen változhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.