„Egy szektában nőttem fel, ahol mindennaposak voltak a tömeges orgiák – végül egy buta hiba megmentett”

Egy szekta tagjaként nőtt fel Bexy Cameron dokumentumfilmes és aktivista, ahol a gyerekeket munkaerőként használták, bántalmazták és elszigetelték a külvilágtól. Ma már nyíltan beszél a traumáiról, hogy másokat oktasson és figyelmeztessen.

A szekta, amely a mai napig működik, és híres színészek is tagjai voltak

Szülei a ’70-es évek elején csatlakoztak a Children of God közösséghez, amely kezdetben alternatív, hippikeresztény életformát ígért, ám hamarosan torzult, veszélyes szektává vált. A világ több mint 130 országában működtek közösségei, köztük Nagy-Britanniában is. A később híressé vált River Phoenix és Rose McGowan gyermekkoruk egy részét szintén itt töltötték – mindketten nyíltan beszéltek arról, hogy milyen pusztító hatással volt rájuk - írja a Mirror.

Bexy emlékei szerint a gyerekek főztek, takarítottak és a kisebbekre vigyáztak:

„Mi tartottuk össze az egészet. Egy 90 fős közösséget láttunk el, miközben azt tanították nekünk, hogy a világ hamarosan véget ér, és soha nem érjük meg a felnőttkort” – mondta az Independent-nek. A szekta vezetői azt sulykolták beléjük, hogy különleges „szupererejük” lesz az „utolsó idők háborúiban”, miközben tilos volt iskolába járni, vagy bármilyen művészetet, zenét, kultúrát fogyasztani. A gyerekeket gyakran nyilvánosan verték, és exorcizmusnak vetették alá. Bexy kilencévesen élte át első pánikrohamát, amikor hazugság miatt „ördögűzést” végeztek rajta: 

A ’70-es és ’80-as években a nők szexuális szolgáltatásokkal toboroztak új tagokat és szereztek pénzt – sok lányt később a prostitúcióba sodortak.

Tinédzserként Bexy a szekta „végidős táborába” került, ahol 11 hónapig totális izolációban tartották: nem beszélhetett, nem nézhetett senkire, és úgy kellett tennie, mintha láthatatlan lenne. „Ez volt életem egyik legpusztítóbb élménye” – vallotta. 15 évesen azonban egy véletlen fordulat kiszabadította. Amikor egy titokban szerzett munkahelyén tévedésből a szekta központi számát adta meg elérhetőségként, lebukott, és a közösség – saját szülei szavazatával együtt – kizárta. „Ki akartam kerülni, de nem így” – mondta. Ekkor gyakorlatilag iskolázatlanul, tapasztalat nélkül került a külvilágba, több állásban dolgozott egyszerre, és titkolta múltját, hogy túléljen. Idővel sikerült talpra állnia, testvérei is elhagyták a szektát, ám szülei a mai napig benne maradtak.

Bexy ma filmjein és előadásain keresztül mesél a „láthatatlan börtönről”, ahol felnőtt, és arról, hogy a legnagyobb sebet nem a fizikai erőszak, hanem az okozta, hogy elvették tőle a kommunikáció jogát – és a gyermekkort.