Három hónapos korában derült ki Éva kislányáról, agydaganata van: "A múltbéli betegtársaink közül csak egy élte túl"

Az indián nyarat használja ki a Kosztyu Ádám Emlékére Alapítvány ebben az évben is arra, hogy a daganatos megbetegedéssel küzdő gyerekek és családjaik önfeledten üdülhessenek. A szeptember 22-én kezdődő tábort idén is Zamárdiba szervezték, azzal a céllal, hogy nem csak a beteg gyerekek, de a szüleik is kiszakadhassanak a hétköznapokból.

Pásztor Marianna, az alapítvány egyik oszlopos tagja azt mondta a Borsnak, idén 21 hős lesz velük a táborban, és hét angyal fog rájuk vizsgázni. A tábor segítői közé tartozik Nagy Éva, aki maga is érintett szülőként került kapcsolatba az alapítvánnyal. Éva cukrászként az üdüléseken az „édes programokért” felel.

– mesélte lapunknak Éva, aki az évek során megtanulta hagyni a gyerekeket azt csinálni, amit szeretnének. Szerinte szabadjára kell engedni a gyerekek fantáziáját – és ez alól a daganatos gyerekek sem kivételek.

Az élet nem volt mindig ilyen: Éva kislánya rákos volt

Így, először érintettként kerültek kapcsolatba az alapítvánnyal, Ennek már tizennégy éve. Éva szerint időbe telt, hogy fel tudjon szabadulni és programokat tudjon vállalni. Ehhez azonban az is kellett, hogy a gyerekei, köztük Gyöngyvér is nőjön.

– az édesanya szerint ez a tábor azonban nem csak a gyerekekről szól. Neki, mint szülőnek remek lehetőség volt arra, hogy sorstársakra és megértő fülekre találjon.

– azt mesélte  az anya a Borsnak, hogy így indultak neki a kemoterápiának 2011-ben. A hármasikrei – köztük Gyöngyvér – 2010 decemberében születtek. A kislányt egy évvel később transzplantálták.

A márciusi diagnózis után októberben mehettek haza a kórházból. Ezt már csak kontrollok követték. Éva szerint a kiújulás kockázatán már túl vannak, hiszen agydaganat esetében 10 év után orvosilag gyógyultnak számít Gyöngyvér.

De a gondolat, hogy a daganat kiújulhat, mindig ott lebeg az ember feje felett

– az édesanya hozzátette, hogy a táborok alkalmával azt látni, hogy mekkora küzdelmeket vívnak a gyerekek és a szüleik, mindig felerősíti őt.

Éva azt is elmesélte, hogy a táborok alkalmával rengeteg új arccal találkozik. Azonban megesik, hogy egy beteg gyerek kilátásai olyan rosszak, hogy tudni lehet, hogy jövőre sajnos már nem lesz ott a csapattal.

– mondta Éva, akinek hinni kellett kislánya gyógyulásában. Az édesanya hite bástya lett, és így ő maga is bástya tud lenni a gyerekei és a táborozók számára is.

– zárta a gondolatait Gyöngyvér anyukája, akit minden alkalommal feltölt a tábor, ahol nem csak lelki támogatást kapni, de adni is lehetősége van.