
A Borsóházban rendkívül különleges történetek zajlanak: súlyosan sérült gyermekek és szüleik nap mint nap kitartóan küzdenek egy jobb jövőért, az egészségért és az önálló élet képességéért. Az ő mindennapi harcuk nem csupán a fizikai fejlődésről szól, hanem arról is, hogy egy napon önmagukról tudjanak majd gondoskodni. Ezek a gyerekek, más, komolyabb harcot vívnak az élet ezen szűk, gyakran kirekesztett mesgyéjén, bátorítva ezzel mindannyiunkat. Így mosolyognak ezek a gyerekek minden ellenére is!
A Borsóházban járva elsőre azt gondolnánk csendes hely, azonban a második emeletre érve nevetés és nyüzsgés zaja lepi el a teret. Apró kéz integet, egy másik gyerek kitartóan próbálja megemelni a labdát. Ami máshol hétköznapi mozdulatnak tűnne, az intenzív terápiás központban egy diadal.
Emlékszem a napra, amikor a lányom sztrókot kapott. Egy iskolai dolog miatt stresszelte fel magát. Igazából időzített bomba volt, mert sajnos a fejében az erek rendellenesen fejlődtek ki. Azóta folyamatos terápiára járunk, itt valódi barátokat találtunk, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe az élet ezen területén.
- meséli Csere Renáta kislánya, Lívia kapcsán.
Ha a szívemre hallgatok, akkor látom Maját sétálni és beszélni, de józan ésszel tudom, hogy erre nem nagyon van esély. Nem nagy a valószínűsége, hogy sokkal jobb lesz. Viszont az intenzív terápia segít, fejleszti, nyújtja a kislányom testét, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért.
- teszi hozzá Simonyi Leona akinek kislánya magzati korban kapott vírust és ezért agyi károsodást.
Amikor a kislányom először önállóan lábra állt, elsírtam magam. Ezek azok a pillanatok, amelyekért minden perc, küzdelem megéri! Mi Horvátországból jöttünk ide, sokat utaztunk az intenzív terápiáért. Sophie eddig nem járt, mostmár játékosan, önállóan képes megtenni amit eddig nem. Szeretném, ha az én hazámban is lenne hasonló terápia.
- meséli Kolaric Ivanka egy Horvátországból érkezett anyuka akinek súlyosan sérült kislánya motorikus képességét teszik helyre a Borsóházban.
A Borsóház nemcsak a gyerekeknek ad reményt, hanem a szülőknek is közösséget.
Az ember itt megtanul örülni a legapróbb dolgoknak. Egy mosoly, egy lépés, egy új szó, olyan ünneppé válik, amire más talán nem gondolna.
-meséli Csilla a Borsóház vezetője miközben Borival, sérült kislányával karöltve mutatja körbe a terápiás központot.
Kismándor Csilla közel 15 évvel ezelőtt hozta létre a a Borsóházat. Azért alapította meg Magyarország egyik legnagyobb terápiás központját, mert kislánya súlyos epilepsziával küzdött. Borinál egy védőoltás következtében diagnosztizálták a West-szindrómát, egy ritka és súlyos gyermekkori epilepsziát, amely alapjaiban változtatta meg családjuk életét. Csilla azonban nem hagyta, hogy a nehézségek letörjék őket, olyan terápiás rendszert dolgozott ki, amely rendkívül hatékonyan segítette Borit. Hamarosan más, hasonló állapotban lévő gyermekek is hozzájuk kezdtek járni, így a Borsóház nemcsak Borinak hozott gyógyulást, hanem közösségi támogató hálózattá vált, amely több ezer gyermek életét formálja át.
A Borsóház szakemberei nemcsak kezelnek, hanem biztatnak, ünnepelnek, sőt sokszor együtt sírnak és nevetnek a családokkal.
Én azt gondolom, ezek a gyerekek nagyon értékesek. Ha a világban feleannyi hála, szeretet és kitartás lenne, mint bennük, akkor gyönyörű szép világot élnénk. Ők azok, akik minden nehézség, fájdalom vagy hiszti ellenére is újra és újra megcsinálják, mennek tovább. Sajnos nincsen más lehetőségük, az egészség a tét. Le a kalappal előttük és családjaik előtt, mi csak napi 2-3 órában vagyunk velük ők a maradékban folyamatosan, egy életen át dolgoznak az egészségért.
- meséli Anti aki a Borsóházban masszőr és manuál terapeuta.
A Borsóházban készült fotókat az alábbi képre kattintva láthatjátok!
Érdekel még hasonló történet? Nézd meg videón:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.