„A 21 éves terhes lányom elment szunyókálni, de soha nem ébredt fel”

Egy izgatott kismama elment lefeküdni fél órára, ám soha nem ébredt fel, ami teljesen lesújtotta a családját. A 21 éves Leah Roberts tavaly, öt hónapos terhesen halt meg álmában. Rosszullétre panaszkodott, ezért úgy döntött, hogy szunyókál egyet otthonában, a walesi Cwmbranban, néhány nappal azután, hogy megtudta, kislányt vár, akit Leena-Rose-nak fog hívni.

Leah nem ébredt fel, így édesanyja, Martine Roberts a mentőszolgálattal, a mentőhelikopterrel és a rendőrséggel együtt a helyszínre sietett. De hiába dolgoztak rajta több mint egy órán át, Leah-t és a babát sem tudták megmenteni. Martine, tisztelegve lánya előtt egy évvel a tragédia után, azt mondta, a gyásza úgy fáj, mintha „tegnap történt volna”.

A WalesOnline-nak ezt nyilatkozta: „Egy évvel ezelőtt örökre megváltozott a világom. Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Leah-ra és Leena-Rose-ra. Mindkettőjüket a szívemben hordozom, és mindig is így fogom. Az élet soha nem lesz ugyanolyan Leah nélkül. Becsben tartok minden videót, minden képet és minden emléket és időt, amit együtt töltöttünk.”

„A halála még mindig olyan érzés és fájdalom, mintha csak tegnap történt volna. Mindig bűntudatom van, amikor mosolyogva és nevetve térek vissza az utazásokról. De tudom, hogy Leah akkor volt a legboldogabb, amikor én boldog voltam. Sírna, ha én sírnék. Remélem, ő is ott van fent, és mosolyog, amikor én mosolygok. Őrülten hiányzik – mindig is fog. Az öt bátyja élete örökre megváltozott, elvesztették egyetlen lánytestvérüket, és hiányolják, hogy Leena-Rose nagybátyjai lehessenek.”

Leah barátja, Rhiannon Williams hozzátette: „El sem hiszem, hogy már egy éve vagyunk Leah hercegnőnk nélkül. Leah, annyira hiányzol – ez a világ annyira kegyetlen. Örökké szeretni foglak távolról. Bárcsak visszajönne, és akkor minden rendben lenne.”

Leah tragikus halálát követő napokban barátja, Becky Davies úgy jellemezte őt, mint „a legönzetlenebb embert, akivel valaha találkozhatsz az életedben”. Azt mondta: „Csak azt akarta, hogy szeressen, és hogy viszontszeressék. A család nagyon fontos volt számára, mindig azt mondta, hogy anya lesz.”

„Régen elvitte a gyerekeimet, a testvéreit játszani. Függetlenül attól, hogy rossz napja volt-e vagy sem, mindig megkérdezte, hogy jól vagyok-e. Egyszerűen szerető, beszédes és vicces volt, hatalmas szívvel.”

Leah családja a krematóriumban töltötte halálának évfordulóját, megemlékezve Leah-ról és az életről, amit szeretett élni.