Emésztési problémák: IBS vagy SIBO?

Az egyre gyakoribbi váló emésztési problémák miatt sokan találkozhattak már ezzel a két megnevezéssel: IBS és SIBO.

De mit takarnak valójában az irritábilis bél szindróma és a kontaminált vékonybél szindróma kifejezések, és mit lehet az általuk okozott tünetekkel kezdeni? Ezekre a kérdésekre válaszoltdr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus.

Az emésztési problémák bizony nem kevés ember mindennapjait keserítik meg. Étrendjük megváltoztatásával, megfelelő élelmiszerek fogyasztásával azonban jelentősen csökkenthetik panaszaikat.

A SIBO és az IBS tünetei közel ugyanazok

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok a normálistól eltérően visszajutnak a vékonybélbe. Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma pedig az emésztőrendszer funkcionális betegségei közé tartozik, amelynél nincs igazolható szervi eltérés. A tünetek attól is függhetnek, az emésztőrendszer melyik részét érinti a működési zavar. Az utóbbi időben a szakértők úgy vélik, bizonyos esetekben a SIBO áll az IBS okozta panaszok mögött.
A két betegség tünetei sokszor teljesen fedik egymást, hiszen mindkettőre jellemző az alhasi fájdalom, a feszülés, apuffadás, ahasmenésvagy a székrekedés, a gázképződés. Emellett főként a SIBO esetén előfordulhat sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás, bár ez sem feltétlenül minden esetben, leggyakrabban itt is a puffadás, hasfájás a vezető tünet.

A diagnózis kizárásra és tesztre épül

- Az IBS esetében leginkább arra tudunk támaszkodni, hogy kizárjuk a további lehetőségeket, így többek közt a szervi-, hormonális-, enzimzavart, fertőzést, daganatot. Azért is lenne fontos már a korai tüneteknél orvoshoz fordulni, mert így fel tudjuk ismerni és idejében el tudjuk kezdeni az olyan betegségek kezelését, mint például a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa, a felszívódási zavarok, ételérzékenységek, intoleranciák. Ha mindez kizárható, akkor merülhet fel az IBS gyanúja – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus. – A SIBO kimutatása ennél konkrétabb, bár nagy körültekintést igénylő teszteléssel történhet, nevezetesen a laktulóz kilégzési teszttel. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. Ezt a tesztet akkor szoktuk javasolni, ha a páciens a nap folyamán egyre erősebb puffadást érez, ha étkezés után másfél órával felfúvódik, vagy ha például az IBS-re jellemző tünetek romlani kezdenek antibiotikum szedés után.

Hogyan kezelhető az IBS és a SIBO?

Az IBS-nek nincs egyértelmű terápiája, elsősorban a tünetektől függ. Az étrendben egyensúlyba kell hozni a megfelelő rostbevitelt azzal, hogy a puffadást elősegítő élelmiszereket ki kell iktatni és természetesen, ha valakiről kiderül például glutén- és laktóz feldolgozási zavar, annak megfelelően kell felépíteni a táplálkozását. Emellett szóba jöhetnek görcsoldók, gázképződést csökkentő szerek, motilitásra ható szerek és nagyon sokszor jó hatású a pszichológusi segítség a hatékony stresszkezelés elsajátítása.
- Ha bebizonyosodik a SIBO, és kiderül, hogy valamilyen szervi elváltozás, például sipoly vagy divertikulitisz okozza azt, a műtét jelenthet megoldást. Ez azonban ritka eset, jóval gyakrabban nem ilyen egyértelmű az ok – hangsúlyozza Németh doktornő. - Ilyen helyzetben elrendelhetünk antibiotikumos kezelést, ugyanis a kontamináció annyit jelent, hogy szennyeződik a vékonybél, hiszen olyan baktériumok kerülnek bele, amelyeknek csak a vastagbélben van helyük. Az antibiotikus kezelés jó esetben a tünetek jelentős csökkenésével is járhat, de fontos mellé a pre- és probiotikus támogatás is.

Ezen kívül jól szokott működni az ún. low FODMAP étrend, amely során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak. (A FODMAP egy mozaikszó, amely különböző szénhidrátokat jelöl.) Ennek összeállításában és a tünetcsökkentő életmód kialakításában a gasztroenterológus és a dietetikus segíthet. Az életmódban pedig figyelni kell még a megfelelő folyadékbevitelre és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra is.

Forrás: Hepatológiai Központ